Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az újratelepült Héhalom lakosságának gazdasági ereje

Az újratelepülő jobbágyok állatállományának száma, összetétele, tulajdonlási formája meghatározta a közösség lehetőségeit az elvadult föld termővé tételében, és azt a lehetőséget is magában hordozta, hogy vonóerejének birtokában hogyan tud megkapaszkodni a lakosság a régi, új helyén. Ezekre adnak választ az összeírások állatszámai.

2

6 A héhalmi jobbágyok állatállománya 1698 és 1700 között Év Igavonó saját Igavonó uzsora Növendék állat Igavonó összesen Adózó gazdaság összesen Egy gazdaságra eső igavonó 1698 31 24 4 59 11 5,4 1699 40 27 13 80 11 7,3 1700

2

7 97* ? 35 132 17 7,8 * 52 ökör + 10 ló+ 35 tehén; ? nincs adat Ezzel az állatállománnyal a héhalmiak az 1696-ban jobbágykézen lévő 44 pozsonyi mérőnyi földterülethez képest

2

8 1700-ban 334 pozsonyi mérőnyi földet tudtak két nyomásban megművelni, és 80 „embervágó" rét termését beszállítani. Természetesen nem elhanyagolható a mindenkor rendelkezésre álló munkaerő mennyisége sem. A dicalis összeírások a 16 éven felüli férfi lakosságot, mint fontos adóalapot jegyezték ebben a korban. 26 NML. IV. 7. B. Di. öi: 22. sz. 1698., 24. sz. 1699., MOL. P 1291 Fase. K. Nr. 50. 27 A NML-ban az 1700. évi dicalis összeírásban ugyancsak 17 család neve szerepel, de sem a családok nem egyeznek meg pontosan, sem az állatszámok. A MOL-ban őrzött források adatait azért fogadtuk el, mert azok uradalmi összeírások lévén, valószínű valósabb állatszám-adatokat tartalmaznak. 28 NML. IV. 7. B. Di. öi: 19. sz. 1696. 70