Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Falupusztulás

Szomszéd András Héhalom község története 1867-ig Falupusztulás 1683-ban az európai szövetségesek visszaverték Bécs alatt a törökök rohamát, majd ezután a keresztény hadak szorgosan üldözik Kara Musztafa nagyvezir hadait. Október 9-én Párkánynál verik meg a törököt. A csatában ott voltak Sobieski János lengyel király hadai is. A lengyel király mintegy 16.000 fős lengyel, litván seregével Nógrád vármegye területére érkezik, ahol beveszi Szécsény várát. Az ostrom november 8-án kezdődött. Rövid, de heves ostrom után a „A Török, kik 800 Janitsárokból, s mindösszve 1.300 fegyveresekből állottak, Octóber 10-én kitakarodtak a várból, s egészen Budáig kisértettek." Valójában a vár visszavétel november 10-én történt.

1 A föld népe már az átvonuló hadaktól is sokat szenvedett, szenvedéseit tetézte az időközben fellépő „döghalál", a pestis. A pestis következményeiről a kor krónikása így ír: „... ezen vidék lakossai az iszonyü döghalál miatt a szomszéd tartományokba, nevezetesen Morvába és Sileziába költöztek, úgy hogy a Szécsény vára őrizetére szükséges fegyveresek sehonnétsem kaphattak elegendő élelmet; ezt látván az Ország Nádor-Ispánja Hertzeg Eszterházy Pál Disznóssi Ferencz vezérlése alatt 300 Horvát katonákat küldött Szécsénybe, kik által a várost felgyújtatta, s úgy minden kormányzó nélkül hagyta." Ezzel a cselekedettel - mint azt egy pár évvel később keletkezett vizsgálati jegyzőkönyv megállapította - „elkezdődött a cserháti falvak pusztulása".

2 A Héhalom környékbeli falvak jobbágyai a korról így vallottak:

3 A legrészletesebb vallomást Tóth György 60 éves szőllősi jobbágy tette több társával együtt 1688. július 31-én Gácsalja, illetve Losonc mezővárosokban: „... noha jóllehet az Deutrumban (kérdésben) Specifikált (leírt) Esztergomfi] veszedelem után más esztendőben ezen Jobbagyi, [Zagyva]Szántó, Lőrinczy, Versegh, Kalló, [ErdőjKürt, [Erdő]Tarcsa, Szirak, Dengelegh, Palotás, Hihalom. Buják, Bél (Bér), Ecsegh, Szőllős, Bárkány és Verebély nevü Faluk ell pusztultak, s bizonyos Szamu Marhaját, s jószágát ell hajtván az bennek lakos szegénységhnek az Lengyel is; de az után ugyan csak megh éppültenek." A kérdés melyre a választ olvashattuk így szólt: „Vallya meg a Tanú: Szécsény és Esztergom elveszések után mindgyarast pusztult e el az Cserháton lakos 1 PÁLMÁNY B, 1986. 13-19. p. 2 MOCSÁRY A., 1826. 201. p„ ill. NML. IV. 1. b. 1689. július 31. 3 A vizsgálati jegyzőkönyv azért készült, hogy kivizsgálják: Batta Pál szolgabíró hibájából, vagy más egyéb okból nem került begyűjtésre a szécsényi járás déli falvaiból az állami rendes, illetve hadiadó. 53