Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A falu lakossága 1683-ig

elkülönült Buják vára a birtokaival.

11

2 Középkori temploma a jelenlegi temető feletti dombon állt. Építésének idejét nem ismerjük, az 1333-1337. évi pápai tizedjegyzék még nem említi, ami egyébként az egész egyházmegyét igen lakatlannak mutatja.

1'

1 1542-ben plébániája Szűz Mária születése tiszteletére volt ajánlva, plébánosa egy forint adót fizetett."

4 Azt, hogy volt papja, bizonyítja az 1546. és 1559. évi török összeírás, amelyekben első helyen áll György pap, aki viszont 1559-ben már nem élt."

5 Egy évszázadon keresztül nincs hírünk a templomról, viszont az 1675. évi Pongrácz-féle ún. Információ térképen még szerepel, igaz ekkor már plébános és licentiátus nélkül.

11

6 A héhalmiak azt tartották, hogy akkor égett le, amikor a dombot borító erdő is a tűz martalékává lett. 1679-ben a templomnak már csak a romjai voltak meg.

11

7 Az 1711. évi egyházlátogatásijegyzőkönyv szerint köveit a hatvani vár javításához elhordták. Lakossága a vizsgált korszakban római katolikus volt. A templom helyének emléke azonban még a 19. század közepén is élt a héhalmiak emlékezetében. A tagosítás során 1856-ban készített, s a faluközpontot ábrázoló térkép pontosan körülhatárolja a „régi templom" helyét."

1* Ezen jól látszik, hogy a temető feletti dombot jelölték meg az elpusztult templom helyéül. Temploma kapcsán szólnunk kell egyházi adóztatásáról. A 16. században Héhalom egyházi tizede 12 forint."

9 A 17. században a beszedés nehézségei miatt rendszeresen bérbe adta a váci püspök. A bérlő rendszerint a bujáki kapitány, de nem mindig: 1622-ben Csókássy János, 1628-ban Pogány Péter bujáki, 1629-ben és 1634-ben Kéry János balassagyarmati, 1653-ban Esterházy Ferenc bujáki, 1656-ban és 1674-ben Esterházy Miklós és Sándor bujáki kapitányok bérlik.'"" A falu lakossága 1683-ig Héhalomnak mint településnek a neve viszonylag későn (1300-ban) bukkan fel az írott forrásokban, lakosai pedig a fentebb említett dátum után csak 250 évvel tűnnek elő a névtelenség homályából. Persze 14-16. századi birtokosainak a neveit tudjuk, de a magyar királynék vagy a hatalmas Garaiak, majd Báthoryak nemhogy lakói nem voltak a falunak, de nem is igen jártak benne. Ugyanakkor néhány 17. századi zálog112 MEZŐSI K„ 1939. 11. p. in ORTVAY T., 1891. I. 113. p. im CHOBOT F., 1915. 192. p. U5 KÁLDY-NAGY Gy., 1971. 294-295. és KÁLDY-NAGY Gy., 1977. 155-156. p. U6 A térkép megjelent MEZŐSI K., SZARKA Gy. és MAKKAI L. müvében, in GENTHON I., 1954. 212. p. Iis MOL P 108 Rep. 25/A Fase. L. Nr. 356. 119 PmL Váci Püspöki Uradalom Pref. ír. Decima 120 Uo. 35