Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig - Az uradalom falvai

A 16. században az uradalom területe 24.938 kh-attettki, s ez a területnagyság kis váruradalomnak számított. Egy jómódú köznemes átlagos birtoknagyságának felelt meg.

10

6 A 16. századi uradalom részeiként Demkó az alábbi településeket nevezi 107 meg: A bujáki uradalom falvai a 16. században Buják 9.465 kh Bér 2.743 kh Hihalom 2.942 kh Jobbágyi ? 3.100 kh Palotás 2.969 kh Szanda 3.719 kh Összesen 24.938 kh Kisebb változásokkal ez volt az uradalom szerkezete a 17. század közepén is, amikor az Esterházyak zálogbirtokába került. Egy, a családi levéltárban lévő összeírás szerint 1639-ben az uradalom az alábbi falvakból állt:

10

8 Az uradalom falvai a 17. században Nógrád megye oppidum possesio Bujakallya (ma: Buják) Nándor (ma: Magyarnándor) részbirtok Csóri (ma: Cserhátsurány)

109 Hihalom (ma: Héhalom) Palotás (ma: Palotás) Hatvan (ma: Palotás) Bér (ma: Bér) 106 MÁLYUSZ E., 1984. 23. p. 107 DEMKO K., 1914. 603-604. p. Jobbágyi és Szanda sehol máshol nem fordul elő az uradalom részeként, másrészt a területi adatok a 19. század eleji állapotnak a visszavetítései, tehát adatait erős kritikával kell kezelnünk. 108 MOL P 1291. Az Esterházy család zólyomi ágának levéltára. III. B. 1. 109 Zárójelben az a település áll, amelynek területéhez napjainkban tartozik. 33