Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig - Az Esterházy család zálogbirtokában
gcscn megszűnt a török uralom Nógrád megyében is. 9 7 A családtagok közül a zólyomi ágból való Ferenc 1653-ig, majd - 1681 -ig - Miklós és Sándor, végül az előbbi leányai Ágnes és Kata, illetve az utóbbi fia, István (+1714) lettek birtokosok. 9 S 1697-ben Bujákon a vármegye vizsgálatot tartott az Esterházyak uradalommal kapcsolatos birtoklásáról. Ekkor Eszteházy István, Ágnes (Forgách Simonné) és Katalin (Pinnyey Jánosné) a dominium birtokosai. A vizsgálat 9 9 egyetlen kérdőpontja úgy hangzott, hogy „... Buják, Bér, Hihalom Palotás Nemes Nógrád vármegyében lévő Falukat és más pusztabeli portiokat, meghírt vármegyében lévőket az török ideibennis midőn tudniillik Budán, Hatvanban, Pesten, Bujákban és más több crősséghekbenis Török lakott volna, mindenkor szabadon bírták Zolyom várának Urai úgymint Néhay Eszterhasy Miklós és Sándor uraimék eő Nagysághok, és eő Nagysághok halála után az maradékiis úgymint Groff Eszterházy István ur mostani Zolyom várának örökös Ura, ugy Eszterhasy Ágnes és Katalina Asszonyomék eő Nagysághok hasonlóképpen Török időbennis az meghnevezett Falukot es Pusztabeli portiokat békessigessen bírták és azoknak szabad Urasságában valának." A meghallgatott 26 tanú a birtoklást tekintve hasonlóképpen vallott. Véleményüket legjobban a 60 éves csécsei Tott Pál vallomása foglalja össze: „...Buják, Hihalom és Palotás nevű faluk török ideibennis, a midőn Budán, Pesten, Hatvanban, Bujákban és több erősséghekben Török lakott volna mindenkor igaz adozo Jobbágyok voltanak Zolyom várának földes urainak úgymint néhay Eszterhasy Miklós és Sándor Uraiméknak ugy mostannis eő Nagysághok maradékinak Méltoságos Groff Galantay Eszterhasy István Uramnak nem különben Eszterhasy Ágnes és Katalina Asszonyoknak eő Nagysághoknak mostis igaz Adozo fűzető Jobbágyok." 1708-ban Esterházy nádor tanúsítja, hogy Katalin és testvére Ágnes megosztoztak az őket illető zólyomi és bujáki birtokokon. 1708-ban Katalinnak kellett igazolnia bujáki birtokjogát a Neoacquistica Bizottság előtt. 10 0 Mivel az Esterházy család zálogjogon bírta az uradalmat, a Báthory család nőági leszármazottjai még az 1740-es években is jogérvényesítő akciókat kezdeményeztek. A Pogány család 1744-ben Palotáshatvant, Héhalmot és Hényel pusztát egy bizonyos Zsitkovszky Istvánnak „adományozta", aki fáradságot nem kímélve képviselte a család ügyeit. 10 1 Miután azonban éppen ez időben igyekeztek megszerezni a bujáki ura97 BELITZKY J., 1972. 214. p. 98 PÁLMÁNY B., 1986. 36. p. 99 MOL P 1291. 1II.B. I. Nr. 24. íoo IVÁNYI E., 1991. 332. p. loi MOL P 108. Rep. 25. Fase. C. Nr. 209. „...valaminemű Jussa és Igasságha azon Pogány famíliának lehetne Palotáshatvan és Hejhalom (így!) nevő helységekben, nem különben Hényel nevő Praediumban, Nemes Nógrád vármegyékben lévőkben, azt egészlen megh nevezett Zittkovszky Istvány uramra és mind két ágon lévő Maradékira azon Tekintetes Pogány Famíliák megh egyezett akarattyából örökösen transferálom...". 31
