Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Változó falukép - A községfejlesztés eredményei
A községfejlesztés eredményei Állandó problémaként jelentkezett a faluban az út- és a járdahálózat fejlesztése, amit a községi vezetés igyekezett megoldani. Egy 1954-es kimutatás szerint Héhalom összes belterületi út- és utcahálózata 6,1 km hosszú, területe 47.700 négyzetméter volt, amelyből a kiépített szakasz hossza 4,1 km-t, területe pedig 12.300 négyzetmétert tett ki. 19 5 A községi tanács községfejlesztési tervének megfelelően 1956 tavaszán kikövezték a Petőfi Sándor utcát, a Nagy-Kuti, illetve a Dózsa György utat. Továbbá járdát építettek az Újtelep három utcájában is. 19 6 A forradalom után, 1957 nyarán 3.000 forintot kapott a település az utak és a járdák építésére, karbantartására. Ebből, 8.000 Ft értékben közvilágítás-bővítést hajtottak végre a Táncsics és a Jókai utcában. 19 7 A községi hírek terjesztője a hangoshíradó volt, melyet 12.123 Ft-nyi költséggel ebben az esztendőben építettek ki az Újtelepen. Júliusban kezdték el a kultúrház bővítését, öltöző hozzáépítéssel. Jelentősen nőtt a kiépített járda mennyisége is, miután a Petőfi utcában elkészült újabb 560 nm-nyi szakasz. 19 8 A munka a következő évben sem szünetelt, sőt ekkor került sor a Rákóczi, az Ady, valamint a Gárdonyi utcák járdaszakaszainak megépítéseire is. 19 9 Héhalom ivóvíz-ellátását 6 közkút biztosította. Az apaistállónál lévő kút kifogástalanul működött, a templom előtti is alkalmas volt az ivásra. Állt egy közkút a Borjúkút oldalban is, mely a határban dolgozók szomját oltotta. A Máriavölgyi oldalban pedig a tanács ásatott egyet. A belterületi lakosságot a Petőfi utcai két közkút látta cl ivóvízzel, ami télen még elegendő vízmennyiséget biztosított, de nyáron, a szárazság miatt nyomása kisebb lett, ráadásul vize is rossz minőségű volt. Felvetődött a kitisztításuk lehetősége, de ezt elvetették, mert féltek a teljes kiszáradásuktól. Ezért 1958-ban az a döntés született, hogy építenek egy törpe vízművet, amelyre a községi tanács a községfejlesztési tervben 87.440 Ft-ot irányzott elő, míg a járás további 103.179 forinttal támogatta a beruházást. Ennek ellenére a vízmű nem készült el, mert a Vízügyi Igazgatóság a víz minőségét nem találta megfelelőnek. 20 0 Befejezésül említsük meg az ötvenes-hatvanas évek fordulójának legnagyobb beruházását, a római katolikus templom átalakítását, amely mozgósította a község lakosságát. Az átépítés kezdeményezője Kővári Imre plébános volt, aki 1956 júniusában vette át a héhalmi plébániát. A bővítéshez szükséges építési anyagokat a 195 NML. XXIII. 228. 202-4/1954. 196 NML. XXIII. 736 /a. 1956. márc. 18. 197 Uo. 1957. júl. 28. 198 Uo. b. 1957. szept. 20. 199 Uo. c. 1958. máj. 26. 200 Uo. 1958. márc. 15. 260
