Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A község demográfiai és foglalkozási viszonyai

Héhalom lakosságának foglalkozási megoszlása 1941-ben és 1960-ban Népgazdasági ágazat 1941

19

1 i960

19

2 Népgazdasági ágazat Népesség %-ban Népesség %-ban Mezőgazdaság 1.104 82,3 912 55,6 Ipar 52 3,9 412 25,1 Építőipar 44 3,3 90 5,5 Közlekedés 13 1,0 45 2,8 Kereskedelem 27 2,0 29 2,8 Szolgáltatás 11 0,8 — — Közszolgálat 76 5,6 — — Egyéb ágazat 15 1,1 151 8,2 Összesen 1.342 100,0 1.639 100,0 A táblázatból jól nyomon követhető, hogy a 21 év alatt lényegesen átalakult a falu társadalmi szerkezete. Az össznépességen belül a mezőgazdaságból élők aránya 1960-ra már alig haladta meg az 50%-ot, szemben az 1941-es, több mint 4/5-ös aránnyal. Ezzel párhuzamosan több mint négyszeresére nőtt az iparból és az építőiparból élők száma. A foglalkozási szerkezetben végbement ilyetén változások azonban nem egy természetes fejlődés eredményét tükrözik Héhalom esetében sem, hanem egy olyan egészségtelen gazdaságpolitikáét, amely majdnem kizárólagosan csak az ipart, azon belül is a nehézipart fejlesztette. A hatalmas ipari beruházások óriási mennyiségű új munkaerő bevonását tették szükségessé a megyében is, amit jórészt a mezőgazdaságból érkezők elégítettek ki. Abból a mezőgazdaságból, ahonnan a rá nehezedő embertelen terhek, az erőltetett kollektivizálás miatt a parasztság elmenekült, visszaadva juttatott földjeit az államnak, s a kényszer, meg az esetleges jobb megélhetés reményében az iparban, vagy a környező bányaüzemekben helyezkedett el. Ennek a folyamatnak a héhalmi agrárnépességre gyakorolt hatását mutatja be az alábbi táblázat.

19

3 191 TSK. 576-577. p. 192 Népszámlálás 1960/a 87. p. 193 Uo. 257