Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu oktatási, művelődési és egészségügyi helyzete - Közművelődés
jegyzők, a körjegyzők, a helyi szabadművelődési ügyvezetőkkel együtt szervezték meg az analfabéta-tanfolyamokat. Héhalomban Varga körjegyző és Vincze György művelődési ügyvezető 44 személy részére szervezett 80 órás előadásokat. Oktatási segédeszközökről a Vármegyei Szabadművelődési Felügyelői Hivatal gondoskodott. A legjobb tanulókat bakanccsal jutalmazták. 17 4 Az 1947-ben megindított Szabad Föld Téli Esték előadássorozatok pedig a parasztság kulturális életének színvonalemelését szolgálták (volna). E műfajban különféle előadásokkal, programokkal kívánták az előadók az épp aktuális politikai feladatok fontosságáról meggyőzni a falu népét. Ennek keretében a párt- és tömegszervezetek a marxista ideológiát tudatosító előadásokat szerveztek. A lakosság azonban visszahúzódott ezektől és annak ellenére, hogy a szervezők különféle műsorral igyekeztek színesebbé tenni az estéket, nem látogatták a rendezvényeket. Héhalomban, 1953 januárjában például érdektelenség miatt maradtak el az előadások. 17 5 1956 után újból kísérleteztek az estek beindításával. A községi szociális, kulturális és egészségügyi állandó bizottság, hogy vonzóbbá tegye az előadásokat, helyi előadókat kért fel és a program tárgyához kapcsolódó filmeket is vetítettek. A községben 1951-ben, vagy 1952-ben nyílt meg a mozi. Pontos dátumot azért nem tudunk megadni, mert a források eltérő időre datálják a nyitást. A községi tanácsülés 1951 áprilisi jegyzőkönyvében az áll, hogy a megyei tanács a Miczki-féle vendéglőtjelölte ki a falu kultúrházának és itt nyílt meg a mozi is. 17 6 Ugyanakkor a megyei tanács titkárságának 1952-ben kelt irata szerint, a héhalmi tanács végrehajtó bizottsága 1952. április 25-én „Petőfi" néven mozit alapított, mely a Hősök tere 1. szám alatt működött. 17 7 A mozi vezetője és gépésze Nagy István helyi tszcs dolgozó lett. Fentiekből már ismerjük a kultúrház helyét, de működéséről csak az ötvenes évek második feléről rendelkezünk érdemlegesebb forrásokkal. Az intézet vezetését 1955-ben Földes Margit tanárnő vette át, de munkájához kevés segítséget kapott. A kultúrotthont a téli és kora tavaszi időben nem látogatták, mert cementes padlózata miatt nem lehetett kifüteni. Ennek ellenére ezekben az időkben működött a községben egy tánccsoport, és amikor 1957-ben Csomor József lett az igazgató, már létezett egy színjátszó és egy fotószakkör is.' 7 8 Azonban a község kulturális életében a legfontosabb szerepet továbbra is a mozi, illetve a vendégszereplésre érkező csoportok jelentették. 174 NML. V. 625. 190/1949. ikt. sz. 175 NML. XXIII. 736/b. 1953. jan. 9.-ei ülés. 176 Uo. a. 1951. jún. 4.-ei ülés. 177 NML. XXIII. 3. 122-29/23-27/1952. rendszám. 17« NML. XXIII. 736/a. 1957. márc. 19.-ei ülés. 251
