Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu oktatási, művelődési és egészségügyi helyzete - Tanügy

nulók jó része ugyanis elég közönyösen viselkedik az órák alatt. Feleleteik egy-két mondatra terjednek csupán, és alig akad tanuló, aki összefüggően adná elő tanult ismereteit".

15

3 Az 1950/5l-es tanév sok változást hozott az iskola életében. Augusztus 24-én Turbéky Sándort leváltották igazgatói állásából, mert „... politikai szempontból szükséges. Többször folyt vizsgálat ellene, bár konkrét adatokat nem igen lehetett találni, de megállapított tény az, hogy a jómódú gazdákkal tartja a kapcsolatot, klerikális behatás alatt áll és még jelenleg is végzi kántori teendőit. Ebben az erősen klerikális községben, ahonnan cca. 20 pap került ki, vezetésre nem alkalmas, leváltása indokolt".

154 A volt igazgató nemcsak az iskola vezetéséről, hanem a kántori feladatok ellátásáról is lemondott és mint nevelő dolgozott tovább szeretett iskolájában. Az új szellemű, szocialista világnézetű nevelés biztosítása érdekében került az igazgatói székbe Körmendi Ferenc, akit Ecsegről helyeztek át Héhalomba. Munkáját nehéz körülmények között vette át. Tanítási célra mindössze 4 osztályterem állt rendelkezésre, melyben 6 tanulócsoport 201 diákját kellett elhelyezni. A tanári kart öten alkották: Némethy Valéria foglalkozott az elsősökkel, Turbéky Sándor tanított a második, illetve az ötödik-hatodik osztályban, Tóth Lipótra volt bízva a harmadik osztály, Gyenes Lajos foglalkozott a negyedikesekkel, míg Körmendy igazgató a hetedik-nyolcadik osztályosok tanítását végezte. A négy tanteremben csak váltakozó tanítás folyhatott. Az alsósok délelőtt, a felsősök délután jártak iskolába. Összevont órákat tartottak az V-VI., illetve a VII-VIII. osztályban. A felső tagozatban szakosított szakrendszerben oktattak. Megalakult az úttörőcsapat is, Gyenes Lajos tanító vezetésével. A községháza ebben a tanévben hagyta el az épületet, ami termek felszabadulását jelentette, de az iskola állapota továbbra is siralmas képet nyújtott. „Az iskola épülete meglehetősen elhanyagolt. A bútorzat igen hiányos. A padlók részben összetöredezett állapotban vannak. A szekrények hiányoznak. Hiányzott az úttörő otthon, a szertár és a nevelői szoba". A tanítói lakás céljára fenntartott helyiség is megérett a felújításra, mert „falai vizesek, ablakai kicsinyek és sötétek voltak". A fent vázolt állapotok után nem csodálkozhatunk azon, hogy a tantestület úgy határozott, hogy „sztahanovista lendülettel" látnak munkához."' Az 1951/52-es tanévben a község vezetése jelentős támogatásban részesítette az iskolát. Fásításra, WC kialakítására, külső-belső tatarozásra 12.000 forintot fordítottak, további 2.000 Ft értékben fizikai- és kémiai tanfelszerelést vásároltak."

6 153 Uo. 300/1949. ikt. sz. 154 NML. XXIII. 3. 5. 236/1950. ikt. sz. 155 A hchalini általános iskola bizalmas iratai 1950. (Továbbiakban: Biz. ir.) 156 NML. XXIII. 736/a. 1952. 244