Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A helyi földművesszövetkezet

A tartozások levonása után a szövetkezet tiszta vagyona 15.534 forint volt. A Han­gya utolsó közgyűlésen az igazgatóság elnöke Kovács Imre Gábor, tagjai pedig Harmos János, Molnár János, Vincze István volt. A helyi földművesszövetkezet A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. ME. számú rendelet utalt a földművesszövetkezetek megalakításának szükségességére. Ezek már a termelésszervezés és a közös eszközhasznosítást célzó szövetkezeti társulások voltak. Egységes működési rendjüket az 1945. szeptember 18-án kiadott 131.000/1945. FM. számú rendelet határozta meg. 1, 1 Ez volt az első olyan jogszabály Magyarországon, amely a mezőgazdasági termelők közös tevékeny­ségét helyezte előtérbe. Vagyis "a mezőgazdasági termények termelésének előmozdí­tása céljából az érdekelt tagok hozzájárulásával az egyéni vagy közös gazdálkodás irányítását és vezetését is elvállalja". A rendelet szövetkezeti kényszert is alkalmazott, mert kimondta, hogy földmű­vesszövetkezetet kell alakítani minden olyan községben, ahol legalább 300 kh. földet vagy 60 hold szőlőt, illetve gyümölcsöst a földreform során kiosztottak, vagy ahol szövetkezetileg hasznosítható felszerelés, üzem van. Társadalmi bázisukat tekintve ezen szövetkezetek szegényparaszti jellegűek vol­tak. Általában az újonnan földhöz jutottak léptek be, akiknek alapvető érdekük volt a gazdálkodás megindítása, hogy életképesebbé tegyék kicsiny gazdaságaikat. Nógrád megyében a rendelet hatására megindult a földművesszövetkezetek szer­vezése. 1945-ben már 11 ilyen típusú szövetkezet működött. Hchalomban, a községháza nagytermében, 1946. január 22-én alakult meg a föld­müvesszövetkezet. A gyűlés elnöke Vince György lett. A belépési nyilatkozatot 86-an írták alá. Azok lettek a szövetkezet tagjai, akik a földművesszövetkezet működési te­rületén földhöz jutottak, vagy földműves családból származtak és a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkoztak. A tagság 98%-a újbirtokosból állt. A jegyzett üzlet­részek száma 430, értéke 21.500.000 pengő volt. Összesen 349,7 katasztrális holdon kezdték meg a gazdálkodást, melyből 84,25 holdat tett ki a saját és 265 holdat a jutta­tott terület. A szövetkezet vállalta, hogy a Kunder Antal-féle birtokhoz tartozó kisajátított, de egyéni juttatás céljára fel nem használható gazdasági felszereléseket, gépeket és me­zőgazdasági ipari üzemeket hasznosítja. Az alakuló gyűlés megválasztotta a szövetkezet igazgatósági- és felügyelő bizott­ságát. Az ügyvezető igazgató Szita Mihály 40 éves helyi asztalos lett, aki a szociálde­9i MK. 1945. 90. sz. 222

Next

/
Thumbnails
Contents