Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A Hangya
változása. Még a reform előtt 59, ilyen gazdaság létezett, addig számuk 1946-ra 93-ra nőtt. Ez 57,6%-os emelkedést mutat. Az ehhez a birtokkategóriához tartozó gazdasági területek ősszterjedelme is jelentősen emelkedett. Arányuk 9%-ról 16,6%-ra nőtt. Ezeknél talán még jelentősebb az a változás, amely az 50-100, illetve a 200 holdon felüli birtokoknál jelentkezett. A reform során ezek teljesen megszűntek. Egyedül három, 100 és 200 kh közötti birtokkal rendelkező gazdaság maradt meg, amelyeknek területe majdnem annyit tett ki, mint az 1-5 kh közötti földeké. A fenti rövid áttekintés, úgy gondoljuk, hogy alátámasztja azt a tényt, hogy bár a földosztás politikailag elkerülhetetlen volt, gazdasági tekintetben viszont nem egyértelműen jelentett pozitívumot, mivel a háború előtti, többségében fejlett technikával dolgozó jói felszerelt árutermelő birtokokat szétzúzta. Ezek helyén pedig pár holdas gazdaságok jöttek létre, amelyek a nincstelenek, mezőgazdasági cselédek, munkások szakmai hozzá nem értésével és nem megfelelő, hiányos anyagi-technikai feltételeivel párosultak. 1945 után az újonnan létrehozott birtokok többsége túl kicsi és szétszórt volt, semhogy a racionális gazdálkodást lehetővé tehette volna. A földreform során kiosztott házhelyekre történő nagyarányú építkezéseknek jóval pozitívabb hatása volt jelentősen módosították a község belterületét. Ezért a községi képviselőtestület 1949. május 2-án újra szabályozta Héhalom belterületét, mely szerint „A Héhalom községben a Pajtai gyártól bevezető országút mentén kiosztott (mintegy 230) házhelyek ... területfe] a régi új kiosztású házhelyekig és az egyházasdengelegi országútig tart. A vérségi út felé a község határa az út baloldalán ... legelső dűlőútig [terjed]. A lőrinci felé vezető főközlekedési dülőútnál a tetőn lévő területig és a Szőlősor utca egészen Palotás község határáig, ez azonban csak a jobboldalon, mert a baloldal beépítésre alkalmatlan lapály." 8 4 Szövetkezetek A Hangya A mezőgazdaság „szocialista átalakításának" napirendre tűzésének idején Nógrád megyében is működtek már különböző funkciójú szövetkezetek. A háború után tovább élt és virágzott a Hangya-, a hitel-, a szeszfőzdei-, és az ipari szövetkezetek hálózata, amelyek a fogyasztási, beszerző és értékesítő típust képviselték. Ezen szövetkezetek „virágkora" az 1946-1947-es évekre esett. 84 NML. XXI. 23. 2808/1949. ikt. sz. 219
