Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete

los, Tóth Lipót és Turbéky Sándor tanítók. Póttagnak választották Kovács Imre Ger­gelyt, Lörincz Jánost, Miczki István kereskedőt, Molnár Imrét, Szűcs János Ferencet, Szűcs János harmost, Vincze Istvánt. Az új képviselőtestület 1947. június 26-án tartotta alakuló ülését, ahol a levezető elnök (akinek személyét nem ismerjük) bejelentette, hogy a megyei főpásztor id. Ko­vács Gábort az egyházközség érdekében tanúsított buzgóságának elismeréséül három évre kinevezte a testület rendes tagjává. Ezen az ülésen került sor a tisztviselők és az egyháztanács tagjainak megválasztására. Az alakuló gyűlés Kovács Imre Gábort az egyházközség világi elnökévé, Turbéky Sándor kántortanítót jegyzővé és Nagy Já­nost pénztárossá választotta. Az egyháztanács tagjaivá lettek: Kovács Imre Gábor vi­lági elnök, Turbéky Sándor jegyző, Nagy János pénztárnok, Harmos János, Kovács Imre András, Molnár János váradi és Szita János rendes tagok, valamint Molnár János útkaparó és Farkas József póttagok. Az új tagság ünnepélyes és hivatalos eskütételére az 1947. június 29-én tartott szentmisén került sor, ahol a fenti személyek szentáldozáshoz járultak. 3 8 1947 tavaszán a megváltozott belpolitikai erőviszonyok miatt felvetődött az előre­hozott parlamenti választások kérdése. A nemzetgyűlés 1947. július 23-án - a Balol­dali Blokk javaslatára-módosította az 1945-ös választási törvényt. Ennek következ­tében korlátozták a választásra jogosultak számát. Elvesztették választójogukat az 1945 előtt működő jobboldali szervezetek és pártok megyei választmányú tagjai, to­vábbá a B-listázottak, és a kitelepítésre kijelölt németek. De nem választhattak a Csehszlovákiából áttelepült magyarok se. A választásokon, az 1945-ös pártokon kívül a következő pártok indulhattak: a Magyar Függetlenségi Párt, a Független Magyar Demokrata Párt, a Demokrata Nép­párt és a Keresztény Női Tábor. 1947 nyarán a vármegye a választási kampány lázas hétköznapjait élte. A többi párthoz hasonlóan a kisgazdák is sorra járták a megye településeit. Héhalomban má­jus 11-én tartották meg nagygyűlésüket, amelyről a Körzeti Szemlélő - így hívták ab­ban az időben a rendőrőrsöket - (D. G. megj.) jelentésében az olvasható, hogy „a község közrendjét megbolygatta a Kisgazdapárt május 11 -én tartott nagygyűlése". 3 9 A választásra augusztus 31-én került sor. A sziráki járásban három választási körze­tet állítottak fel, községünket az elsőbe sorolták be. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy hogyan alakult Héhalom választási eredménye az 1945. évihez viszonyítva. 38 HD. 34. p. 39 NML. XXI. 1. 72/1947. ikt. sz. 203

Next

/
Thumbnails
Contents