Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete
A fenti adatokból jól látható, hogy a választópolgárok a körjegyzőség és a járás településeinek döntő részében az FKGP programját fogadták el. Ez a megállapítás még inkább igaz a mezőgazdasági jellegű területeken. Héhalomban, a választók 69%-a szavazott a kisgazdákra. A párt választási győzelméhez az októberben lezajlott budapesti törvényhatósági választáson elért siker pozitív hatása mellett, a keresztény színezetű pártok hiányán, az egyház támogatásán, a gyűjtőpárt jellegen túl az is hozzájárult, hogy a tömegekben jelentős félelem élt a baloldali pártok „fémjelezte" proletárdiktatúrától. Emellett Nógrádban a zártabb, de értékekkel bíró településrend, a vallási-családi-szokásrendi kötődés sem kedvezett a baloldal radikalizmusának. 2 9 Ez alól talán csak a salgótarjáni iparvidék volt kivétel, ahol jelentős számú munkásság élt, és a baloldali pártok népszerűbbek voltak. Tehát a héhalmi választási eredmények is azt mutatták, hogy az itteni paraszti többségű lakosság magáénak érezte a kisgazdák programjából kiolvasható, a magántulajdonon alapuló, vallási és nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó új demokráciát. Héhalomban a II. világháború után, még néhány hétig-hónapig működött a leventeegyesület és a katolikus egyház ifjúsági szervezetei közül a KALOT és a KALÁSZ. A leventemozgalom az első világháború után bontott szárnyat, mivel a trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarországnak az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását. Ezért hozták létre 1921 -ben ezt az intézménytípust, amely az ifjúság katonai nevelését szolgálta. Tagjai az 1921. évi LIII. tc. alapján egyesületekbe tömörültek. Minden 12. életévét betöltött ifjú 21 éves koráig, illetve amíg katonai szolgálatra bc nem vonult, leventeköteles volt. Ennek alapján azokat, akik nem jártak rendszeres testnevelést nyújtó iskolába, leventeegyesületekbe szervezték, s kötelezték őket, hogy gyakorlatokon vegyenek részt, elöljáróik iránt engedelmességet tanúsítsanak, különben a szülők, illetve a gondozók mulasztását pénzbírsággal vagy elzárással büntették. 3 0 A nyilas korszakban nagyon sok tagját vitték ki a frontra. A háború után, 1945 februárjában jelent meg az 529/1945 számú rendelet, mely feloszlatta a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezeteket. A feloszlatás pillanatában, ezen szervezetek közül a palotási körjegyzőségben csak a leventeegyesületek működtek még kisebb-nagyobb intenzitással. Héhalomban 1945 júliusában a helyettes körjegyző oszlatta fel az egyesületet, melynek semmiféle vagyona nem volt. 3 1 A másik két, elsősorban katolikus ifjúsági szervezet volt a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Testülete) és a KALÁSZ (Katolikus Agráriljúsági Leányszövetség) A leányszövetség kiépülése 1937-től indult el és fő célja a falusi leányok családi és gazdasági életre való nevelése volt. Héhalomban a szervezet 1942-ben alakult meg, 29 FÖLDESSY L„ 1988. 25. p. 3n Fogalomtár. II. k. 1989. 12. p. 3i NML. V. 625. 329/1945. ikt. sz. 201
