Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete

A koalíciós időszak legkorábban megalakult helyi pártja, a kisgazdapárt volt. A rendelkezésre álló források azonban eltérően adják meg a szervezet születésének dátumát. A palotási körjegyző 1945. március 26-i jelentésében utal arra, hogy Héhalomban megalakult az FKGP helyi csoportja. Ez azért vitatható, mert a községi nemzeti bizottság másnap, március 27-én alakult meg, s a tagok között senkinek a neve után nem tüntették fel pártállását.

1

9 A Csillik plébános által vezetett História Domus-ban viszont az lett rögzítve, hogy 1945. április 29-én tartotta alakuló gyűlését az FKGP helyi szervezete, melynek titkára maga a plébános lett.

2

0 A tagok között találjuk: Füzér Jánost, aki egyben a nemzeti bizottság elnöke is volt 1948-ig, Szita Imrét, Ozibiusz Sándort, Sári Jánost, Kovács Gábort, Szűcs Albertet, Harmos Jánost, Füzér Albertet és Nagy Gábort. A kisgazdák jelentős szerepet játszottak a község életében, tevékeny tagjai voltak a különböző községi bizottságoknak, gondolunk itt például, a termelési vagy a közellátási bizottságra. Több gyűlést is tartottak, melyek közül talán az 1947. évi volt a legjelentősebb. Ezen felszólalt Adorján József, Heves megyei országgyűlési képviselő, aki kijelentette, hogy a parasztságnak nincs szüksége a 3 éves tervre. A képviselőt nem sokkal ezután, koncepciós perben több évre elítélték.

2

1 Csillik plébános, a História Domus-ban a Nemzeti Parasztpárt községi szervezetének létezéséről is beszámolt. Ennek vezetője Vincze György lakatos segéd volt, aki később a párt megyei vezetője lett. A források alapján e párthoz tartozott Nagy János, Borbély Ferenc, iij. Péter János, Péter Mihály, Szita János, Molnár István, Szita Joachim, Robotka József, Misinszky Károly, Turányi Imre és Fekete Mihály.

2

2 A párt tagjai szintén képviselve voltak az előbb említett bizottságokban, sőt 1948-ban az akkori nemzeti bizottság elnöke a parasztpárti Nagy János lett. Azonban a kommunista és szociáldemokrata pártnak 1948. június 12-én létrejött egyesülése, majd a Magyar Dolgozók Pártjának megalakítása és a Rákosi Mátyás által megfogalmazott „szalámitaktika" a demokratikus pártok, így az FGKP és az NPP elsorvadásához vezetett. Látszatmüködésre kényszeríttették őket, majd beletömörítették mindegyiket a Függetlenségi Népfrontba, ami egyenlő volt a pártok tényleges megszűnésével. Héhalomban a kommunista párt megalakítása nagyon elhúzódott. A helyi paraszti réteg még jól emlékezett a Tanácsköztársaság napjaira, amikor jelentősen veszélyeztetve érezték a paraszti magántulajdont. A koalíciós időszak első két esztendejében, minden fáradozás ellenére nem működött a pártszervezet. A sziráki járás területén 1947 elején már csak Héhalomban, Erdőkürtön és Nagykökényesen hiányzott a politikai pa19 Ráadásul a fent emiitett jelentésben egy másik mondat így szól: „A FGKP héhalmi szervezete 1945. ápr. 22-én jelentette, hogy megalakult. Elnök Molnár József'. NML. XXI. 23. 18/1945. ikt. sz. 20 HD. 27. p. 21 BM TI. V. 63725. 22 NML. V. 625. 1363/1948. ikt. sz. 198