Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete

Tehát a községet az oroszok 1944. december 6-án „szabadították" fel. Ezzel kezdetét vette a háborús helyzetre jellemző fosztogatás, rablás és erőszakoskodás. Feldúlták a község plébániáját, a templomban a szekrényeket felfeszegették és kirabolták. Az iskola épségben maradt bútorait elszállították. A beszállásolások miatt, a Fő utcában több családot kilakoltattak, csak az állatállomány maradhatott meg.

3 Az erőszakoskodásnak egy halálos áldozata is lett. December 11 -én temették el a községi kovács feleségét, Wladár Sándornét, aki egy erőszakoskodó orosz tiszt áldozata lett.

4 A Vörös Hadsereg egységei csak 1945 tavaszán vonultak el Héhalomból. A háborús viszonyok, az orosz- és a román, valamint a kóbor katonák hatalmaskodásai következtében a közbiztonság súlyosan megromlott. A község népe házaikban húzódott meg. Az önkényeskedések megakadályozására, a vagyon- és személyi biztonság megteremtése céljából szerveződtek meg 1945 tavaszán a helyi nemzetőrségek vagy polgárőrségek. Elnevezésük településenként eltérő volt. Héhalomban rendőröknek nevezték őket. A palotási körjegyző, 1945. március 26-i jelentésében számol be a 13 fős héhalmi polgárőrség megalakulásáról, amelynek tagjai voltak: Farók Mihály, Harmos János, Kürti János, Kovács Imre András, Sári János, Nagy János, Molnár Imre, Kovács János P. Miczki István, Farkas József, Szűcs János, Füzér Imre és Nagy Pál. A polgárőrök nemzetiszínű karszalagot viseltek és állandó ügyeletet tartottak.

5 A község népe nagy megnyugvással fogadta a magyar rendfenntartók megjelenését. „Ma egyébként a rendőreink fegyverrel teljesítenek szolgálatot. Olyan jól esik látni magyar embert fegyverrel a vállán" - írta Csillik plébános.

6 Héhalom közigazgatásilag egészen a tanácsrendszer kiépítéséig a sziráki járáshoz, azon belül a Palotás székhellyel működő körjegyzőséghez tartozott, Kisbágyonnal és Egyházasdengelcggel egyetemben.

7 A front alatt a sziráki főszolgabírói hivatal és a palotási körjegyzőség folyamatosan működött. Helyén maradt dr. Csöke Rezső főszolgabíró és Szepsy Boldizsár gazdasági felügyelő is.

8 A palotási körjegyzőség élén ugyan Honéczy Árpád állt, de ténylegesen Varga Lajos helyettes körjegyző látta el a feladatokat. Olyannyira, hogy 1945 közepétől ő lett a körjegyzőség vezetője. A segédjegyzői ügyeket Bittera Tibor intézte, aki a tanácsi korszakban is a közigazgatásban dolgozott.

9 A front elvonultával alakultak meg a települések jellegzetes népi szervei, az ún. Nemzeti Bizottságok, amelyek igen fontos szerepet töltöttek be a demokratikus átalakulásban. A bizottságokat általában a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus pártjainak (Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Kommunista Párt, SZDP, Pol3 Uo. 23. p. 4 Uo. 12. p. s NML. XXI. 23. 17/1945. ikt. sz. 6 HD. 26. p. 7 NML. V. 625. 180/1945. ikt. sz. g NML. XXI. 23. 201/1945. ikt. sz. 9 Uo. 21/1946. ikt. sz. 194