Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Pedagógus életrajzok

arról tudósít, hogy „a kántortanítói állás üresedésben van".'

5

0 A megüresedett katedrát Bahel Károly foglalta el, azonban Jablonszky még 1895-ben is a faluban lakott.

15

1 KONSTYÁNSZKY JÓZSEF tanító Eddigi ismereteink szerint ő volt Héhalom első segédtanítója. 1860-ban született Csaláron. 1886 novemberében már biztosan, de feltételezhetően már 1885-ben is a faluban lakott és tanított, s ekkor 26 évesen elvette feleségül az akkori helybéli kántortanító, Molnár István 31 éves Erzsébet nevü leányát. Amikor 1887 júniusában megszületett István nevü fiuk, még mint a falu tanítója szerepelt az anyakönyvben. További sorsát nem ismerjük.

15

2 KOVÁCS ANDRÁS tanító A Hont megyei Ipolynyékről került Héhalomba. 1771-ben már mint a falujegyzője vett részt az úrbérrendezés lebonyolításában, 1772-ben pedig mint a település tanítóját írták össze a Mária Terézia-féle 1777. évi iskolai rendelet bevezetését megelőző felmérés során.'

5

3 MOLNÁR ISTVÁN kántortanító Bazsó Gábort követte a tanítói székben. Valamikor 1820 körül született, kántortanítói és jegyzői képesítését az 1837/38. tanévben, Egerben szerezte.

15

4 1 8 3 9-től vagy 1840-től egészen 1889-ig oktatta a falu gyerekeit az olvasás, az írás és a számtan tudományára.

15

5 A tanítóság mellett pályafutása teljes idejében ellátta a faluban a kántori teendőket, illetve az 1870-es évek elejéig a jegyzői feladatokat is.

15

6 Első felesége Bazsó Amália valószínűleg a falu reformkori tanítójának, Bazsó Gábornak volt a leá150 Váci egyházmegye névtára. 1894. 182. p. A vármegye tanfelügyelője is úgy tudta, hogy Jablonszky 1894-ig működött a faluban mint kántortanító: PACSÉRI K., 1900. 128. p. isi Mint héhalmi kántor, tanúként voltjelen a szintén héhalmi Delrósszi József iparos házasságánál. NML. FAMGY. Palotás házassági anyakönyve. 18/1895. fsz. 152 NML. FAMGY. Palotás házassági anyakönyve. 37/1886. fsz., illetve uo. Palotás keresztelési anyakönyve. 67/1887. fsz. Az újszülött keresztapja Molnár Bertalan gazdatiszt lett, aki minden valószínűséggel a nagyapának, Molnár Istvánnak lehetett rokona: esetleg testvére, de az is lehet, hogy fia. 153 OBORNI T., 1991. 48. p., illetve az előző fejezetben a Szomszéd András által írt „Jobbágyiskola, jobbágyiskolázás Héhalmon az egyházi források tükrében" című rész megfelelő sorai. 154 Valószínűleg ő az a Molnár István, aki szerepel az egri Pirker érsek által alapított első magyar nyelvű tanítóképzőben, 1838-ban diplomát szerzettek között. Ezt a feltétezést látszik alátámasztani az is, hogy fia is Egerben szerzett képesítést. 155 PACSÉRI K., 1900. 128. p. Egy 1853. évi összeírás szerint ekkor már 13 éve tanított a faluban: Id. az előző fejezetben a Szomszéd András által írt „Jobbágyiskola, jobbágyiskolázás Héhalmon az egyházi források tükrében" című rész megfelelő sorait. 156 1872-ben egy házasságnál az eskető plébános a tanúként szereplő Molnár Istvánt még úgy jegyezte be, mint aki a falu kántortanítója és egyben jegyzője is. 189