Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A falu nevéről és elnevezésének magyarázatairól

S a falu nevének eredete és értelmezése iránti érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az idézett megyeleírással egyidőben készült községtörténet.

5 Ebben a népi etimológia négy példájával találkozhatunk. Az első magyarázat szerint, amely egy töröl fakad a már fentebb idézettel, a falu melletti dombsor oldalából kifolyó melegvízforrásokról és a fölötte lévő mesterségesen összehordott halomról kapta nevét: a második úgy véli, hogy a törökök nevezték el, s a falunévnek az értelme két őr kiáltása — Hé! Hallom! - lenne. Ez a változat feltételezi, hogy a dombon őrtorony állt, amely feltételezésnek az eredete a Pongrácz-féle térkép templomábrázolásaira megy vissza. E térképen valóban szerepel Héhalomnál is egy épület, amely a régi templom tornyának romja lehetett, aminek ekképp maradt fenn az emléke. A harmadik elképzelés alapján Hír-halom, amely tájékozódást és segítséget nyújtott az úton levőknek. A negyedik pedig azt tartja, hogy Hívhalom, vagyis olyan hely, amely mintegy hív oltalmat adni szükség esetén. Történeti munkákban három szerzőnél találkozhatunk nevének magyarázatával. Először Mocsáry Antal írt erről, s minden bizonnyal tőle ered a fentebb idézett utolsó variáns:

6 „hihető, hogy ezen parttól vette neveztetését, mintegy hív-halom, midőn még Gedén vár volt". Negyven évvel később, 1861-ben Réső Ensel Sándor a megye helyneveit magyarázva, Héhalmot harci, vitézi helynek mondja: „Monda szerint e halmon esküdtek hűséget harczi időben a nógrádi csapatok, kik zászló alá gyülekeztek. Innen hüséghalma, Hi- s hühalomnak is iratik."

7 Legújabb nyelvészeti névmagyarázata pedig 1983-ból származik: „a magyar hő-hév (meleg) melléknévnek és a halom (kisebb domb) főnévnek az összetétele".

8 Kinek van igaza? Talán Mocsáry Antal formai szempontokat figyelembe vevő magyarázata, vagy Réső Ensel Sándor mondára hivatkozó érvelése, avagy inkább Kiss Lajos nyelvészeti fejtegetése adja a falu nevének helyes értelmezését? Vegyük vizsgálat alá a fentebbi ismertetés sorrendjében az előforduló változatokat: A./ A történeti kútfők melegvíz-forrásról nem tesznek említést, egyetlen megyeleírás sem említ ilyet, sőt éppen ellenkezőleg, Radványi és Bél Mátyás a 18. század elején többek közt azt írta Héhalomról, hogy „a lakosság talán legerősebben az üdítő vizet, illetőleg a forrást nélkülözi".

9 Egy másik faluleírás 1851 -bői ugyancsak a víz hi5 KOVÁCS M„ 1987. 4. p. 6 MOCSÁRY A., 1826. I. 234. p. Valójában Bél Mátyás már 1742-ben megjegyzést fűzött a falunévhez, azonban ő csupán annak második tagjához, a „halom" szóhoz. Úgy vélte, hogy bár a falu síkságon fekszik, a nevét a dombtól kölcsönözte. Nem értelmezte viszont a „Hí" szócskát: „Hihalom, adhuc campestris positus, tametsi a colle, cui adjacet, nomen mutuatus;" BÉL M., 1742. IV. 123. p. 7 RÉSŐ ENSEL S„ 1861. 233. szám s KISS L., 1983. 269. p. 9 OSzK Kézirattár Quart. Lat. 2143., illetve Palóc Múzeum Adattára 8., BÉL M., 1742. IV. 123. p. „...aquis tamen carere debet...". Vagyis: a víznek híjával van. 16