Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Változások a falu társadalmában
- az adott évben ilyen foglalkozás nem volt ismeretes. .. az adott évben az adat nem volt ismert, illetve a lakosok más foglalkozási kategóriába lettek besorolva. A táblázatból egyértelműen egy mezőgazdasági jellegű település képe bontakozik ki előttünk. 1869-ben ugyanis a 384 kereső foglalkozású közül többek között 69 fő volt az önálló kisbirtokos és három fő a bérlő (1865-ben még a kisbirtokosok száma 134, a nagybirtokosoké pedig egy fő volt), továbbá 244 fő a napszámos, 19 fő a cseléd és 32 fő a szolga (95,5%). 2 3 Ezzel szemben az ipart, a kereskedelmet, a közszolgálatot és az egyéb népgazdasági ágakat csupán a falu keresőképes lakosságának 4,5%-a (17 fő) képviselte. 2 4 Héhalomnál a környező települések közül 1869-ben csak Zagyvaszántón (97,3%) és Lőrinciben (96,7%) tartották el többen családjukat a mezőgazdaságból. 2 5 Egyébként 1869-ben a fém-, kő- és faipart három önálló és ugyanannyi munkás, míg az élelmiszeripart egy önálló és egy munkás (valószínűleg a molnár és segítője) képviselte a faluban. 2 6 A szövőiparban két, a bőriparban pedig egy önálló iparos dolgozott, míg összeírtak egy olyan iparüzőt is, aki a nem közvetlenül termelő iparban kereste a kenyerét. A falu közszükségleti cikkekkel való ellátásáról viszont ekkor már három kereskedő gondoskodott. Az értelmiséget egy tanító (Molnár István) reprezentálta, aki ekkor még a jegyzői feladatokat is ellátta. Rajta kívül azonban még egy községi közhivatalnokot is kimutattak a népszámlálók. A személyes szolgálatot teljesítők - ma úgy mondanánk cselédek - 19-en voltak a faluban. Tehát Héhalom keresőképes lakosságának ekkor még csak 4,5%-a kereste a kenyerét az agrárszférán kívül, míg 95,5%-uk - ide értve a cselédeket is - továbbra is a mezőgazdaságban, vagy legalábbis az ezzel kapcsolatos foglalkozások között találta meg a megélhetés forrását. A 14 éven felüli foglalkozás nélkülieket 3 férfi és 178 nő képviselte. Vagyis 461 -cn voltak a faluban eltartottak, bár a 14 éven felüli nők jelentős részét nem lehet ebbe a kategóriába sorolni, hiszen ők voltak azok, akik nem tartoztak ugyan a statisztikai értelembe vett keresők közé, de nélkülük nem lehetett volna elképzelni - mint ahogy ma sem - a háztartás zökkenőmentes ellátását. 23 Hat évvel a népszámlálást megelőzően a faluban 62 olyan munkaképes lakos élt, amely bérből tartotta el magát, vagy a családját, s ezek közül csak huszonkettőnek volt a községben vagy máshol munkája, míg 40 fő semmilyen munkalehetőséggel nem rendelkezett. Ezeket nagy valószínűség szerint az akkor még a falu határának 59,7%-án gazdálkodó Esterházy-féle uradalom foglalkoztatta, akik az uradalom eladása után kenyér nélkül maradtak, s most a községnek kellett volna közmunkával ellátnia őket. - NML. IV. 263. 2696/1863. sz., illetve Művelési ágak 1865. 20. p. 24 NML. 264. Az 1869. évi népszámlálás összesítő lapjai. 25 Uo. 26 Egy 1863-ban készült összeírás szerint Héhalomban egy patak és egy száraz malom volt. - NML. IV. 263. 3120/1863. sz. - Egy tíz évvel későbbi adat viszont már egy gőzmalom létéről tudósít, amely két garatra őrölt. - SHVOJ M., [1874], 477., 519. p. 152
