Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - A lakosság létszámának alakulása 1869 és 1941 közöt - Korösszetétel, természetes szaporodás, házassági szokások
születtek. Ezek a mínuszos évek és azoknak mértékei a következők voltak: 1876-ban -2,1892-ben-10 1 2 1905-ben-3,1916-ban-6,1917-ben-3,1918-ban-18,1936-ban-2 és 1939-ben -4. Ezen belül még külön is kiemelendő az első világháború negatív természetes szaporodási egyenlege, mivel az úgy következett be, hogy a férfiak távolléte miatt nemcsak a születések száma csökkent drasztikusan (1916-ban és 1917-ben 25-25, 1918-ban pedig még ennél is kevesebb, mindössze csak 14), hanem a háborús emberveszteségek miatt rendkívüli mértékben megugrott a halálozások száma is. Míg 1915-ben csak 21 fő halt meg a faluban, addig 1916-ban már 31, 1917-ben 28, 1918-ban pedig 32 halottja volt a héhalmiaknak. (Összességében az I. vh. hősi áldozatainak száma 38 fő volt, s ezek közül 30-at név szerint is ismerünk: Bangó Frigyes, Bangó József, Csontos Péter, Farók Gábor, Farók Márton, Füzér Albert, Gulyás János, Harmos Ferenc, Harmos János, Harmos József, Harmos Mihály, Kiss István, Kovács Albert, Kovács Gábor, Madlena Jónás Miczki András, Molnár József, Nagy József, Pisák József, Robotka József, Szita István, Szita János, Szűcs Albert, Szűcs András, Szűcs János és Turányi Illés.) 1 3 Elsődlegesen azonban mégsem az alacsony születési, illetve a magas halálozási mutatók voltak az okai a századforduló után tapasztalható negatív vándorlási különbözetnek. Az okokat kutatva ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen nagyságú volt a héhalmiaknak nem héhalmiakkal (exogámia) és a héhalmiaknak héhalmiakkal (endogámia) kötött házassága. A nem héhalmi illetékességű vőlegények kimutatása lakóhelyük szerint 1870 és 1944 között 1 4 A település neve/év* 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Apc (He) 2 2 1 — 5 Aszód (PPS) 1 1 12 Ekkor a skarlát vagy vörheny pusztított a faluban: a november 15 és a december 31 közötti másfél hónapban 23 öt éves, vagy annál fiatalabb gyerek halt meg. 13 Falu Országos Szövetségének kérdőíve 1926, illetve Szilágyi Albert: Héhalom a szocialista fejlődés útján. [Szakdolgozat] 1969. 5. p. 14 Az adatokat a római katolikus plébániai, illetve az állami anyakönyvi másodpéldányokból gyűjtöttük. A csekély számú evangélikus és zsidó lakosságra való tekintettel az 1870 és 1896 közötti években nem vizsgáltuk ezek házasságkötéseit, hiszen 1869-ben 11, 1890-ben 18 evangélikus, míg ugyanezen két évben 14, illetve 24 izraelita vallású lakosa volt csak a falunak. - Amely falvakban a Schossbcrgerek részben vagy egészében földbirtokosok voltak, dőlt betűkkel szerepelnek a települések nevei. (A nem nógrádi települések után zárójelben szerepel annak a vármegyének a Trianon előtti neve, amelyben a helység feküdt. Feloldásuk a következő: Ar=Arad, Bé=Békés, Ha=Hajdú, He=Heves, Mo=Moson, PPS= Pest-Pilis-Solt vármegye.) 142
