Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - A lakosság létszámának alakulása 1869 és 1941 közöt - Az 1873. évi kolera hatása

Települcs/cv 1880/ 1869 1890/ 1880 1900/ 1890 1910/ 1900 1920/ 1910 1930/ 1920 1941/ 1930 1941/ 1869 Palotás -15,4 22,0 10,2 28,3 7,3 20,7 1,8 92,5 Szirák 4,6 6,5 6,6 0,7 -1,7 -0,7 -12,9 1,5 Zagyvaszántó -10,8 27,7 12,9 17,0 4,1 23,9 -2,2 89,9 A II település ossz. -5,8 18,4 10,8 12,3 5,2 7,6 -0,5 56,1 Ha csak felszínesen tekintünk rá a táblázatra, akkor az látjuk, hogy bár a 72 év alatt Héhalom lakossága 58,8%-kal (497 fő) nőtt-s ezáltal növekedési üteme 2,7%-kal haladta meg a vizsgálatba bevont tizenegy települését -, ennek ellenére 1941-ben továbbra is csak a 7. helyet foglalta el a megszondázott falvak rangsorában. Amennyiben viszont az adatsorokat alaposabb elemzés alá vesszük, kiderül, hogy Héhalom a 20. század negyvenes éveinek elejére elért 7. és az 1869-ben elfoglalt ugyanilyen helyezése csak látszatra azonos értékű, mert a falu életében voltak olyan évtizedek, például 1880 és 1900 között, amikor a lakosságszám alapján az 5. helyet foglalta el az említett falvak rangsorában. Ráadásul - s talán ez a legfontosabb változás - 1941 -re Lőrinci kivételével nem volt egyetlen olyan település sem a környéken, amelynek lakosságszáma kétszerese lett volna a héhalminak, holott 1869-ben még három ilyen falu (Buják, Lőrinci és Kálló) is akadt. Egyébként a legdinamikusabban (16,8%-kal) 1880 és 1890, illetve (11,4%-kal) 1900 és 1910 között gyarapodott a falu lakossága. A további népszámlálások között viszont már jóval mérsékeltebb volt a lakosság növekedése: az 1890 és 1900 közötti években 8,2%-os, 1910 és 1920 között 6,5%-os, 1869 és 1880 között 5,8%-os, illetve 1920 és 1930 között 2,3%-os. Népességcsökkenést először az 1930 és 1941 közötti időszakban tapasztalhattunk. Ezen tizenegy év alatt 2,2%kal (30 fővel) fogyott a falu lakossága. A népesség csökkenése azonban nemcsak Héhalomra voltjellemző. Ugyanekkor például Szirákon 205 fővel (12,9%-kal), Kisbágyonban 46 fővel (8,2%-kal), Nagykökényesen 29 fővel (3,1%-kal), Zagyvaszántón 36 fővel (2,2%-kal) és Lőrinciben 60 fővel (1,4%-kal) apadt az ott lakók száma. A megvizsgált települések közül 1930 és 1941 között csak Bér, Buják, Egyházasdengeleg, Kálló és Palotás lakossága nem fogyott. Az 1873. évi kolera hatása Az előbbi időmetszeteket tovább elemezve feltűnő, hogy 1869 és 1880 között annak ellenére is 61 fővel nőtt Héhalom lakossága, hogy 1873-ban itt is aratott az évszázad utolsó nagy járványa, a kolera.

5 5 Ezzel a névvel azt a vékonybélben elszaporodó baktériumok által okozott járványos fertőzést illetik, amely alapvetően fertőzött vizzel juthat be a szervezetbe. Főbb tünetei: a hirtelen támadó, bő137