Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - A lakosság létszámának alakulása 1869 és 1941 közöt

Á. Varga László Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig A lakosság létszámának alakulása 1869 és 1941 között Az 1869-ben megtartott népszámláskor az összeírok Héhalomban 845 lakost regisztráltak. Az akkor 266 települést magába foglaló Nógrád vármegyében, Vilkével (ma Szlovákia) egyetemben a 69-70. legnépesebb helység, vagyis a vármegyében Héhalomnál 196 kevesebb népességszámú lakott hely volt. A jobb összehasonlíthatóság és talán egy reálisabb kép kialakíthatósága érdekében a vizsgálatba bevontunk tíz, a sziráki járáshoz tartozó települést. Ezek közül Bér, Buják és Palotás 1868 előtt az Esterházyak uradalmához tartozott, míg Egyházasdengeleg, Kálló, Kisbágyon, Lőrinci, Nagykökényes, Szirák és Zagyvaszántó 1868-ban, illetve ezt követően került Héhalom nagy részével együtt a Schossbergerek birtokába.' Ha ezeknek a településeknek a népességszámát hasonlítjuk össze Héhaloméval, akkor azt tapasztaljuk, hogy falunk a tizenegy település között csak a 7. helyet foglalja el. A közvetlen környezetében tehát a falu lakosságszámával koránt sem állt olyan előkelő helyen, mint a vármegyében. A térség legnépesebb községének ekkor ugyanis Buják, az egykor az Esterházyak nógrádi uradalmának központjaként szereplő település bizonyult 1.903 fős lakosságszámával, majd Lőrinci (1.884 fő), Kálló (1.758 fő) és a járási székhely Szirák (1.360 fő) következett a sorban. A későbbi körjegyzőségi központ Palotás (931 fő), valamint Bér (917 fő) lakossága pedig megközelítette az ezer főt. Héhalommal majdnem pontosan azonos lélekszámú községnek a környéken Zagyvaszántó bizonyult a maga 834 főnyi lakójával. Az összehasonlítás miatt vizsgált települések közül csak háromnak, Nagykökényesnek (789 fő), Egyházasdengelegnek (641 fő) és Kisbágyonnak (463 fő) volt Héhalomnál kevesebb lakója." 1 A Schossbergerek és a Világhyak a volt Esterházy uradalom Nógrád vármegyében elhelyezkedő falvai közül Héhalomot 1868-ban szerezték meg, majd valamikor 1893 és 1911 között a Schossbergerek birtokába került a Világhyak héhalmi része is. 1893-ban már Lőrinci, Palotás és Zagyvaszántó is az övék. Ezt követően fokozatosan vásároltak birtokokat a környéken. 1925-ben a vármegye délkeleti részén már Egyházasdengelegen, Kállón, Kisbágyonban, Nagykökényesen és Szirákon is birtokosok. 2 NML. IV. 264. Az 1869. évi népszámlálás összesítő lapjai. 135