Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Jobbágyiskola, jobbágyiskolázás az egyházi források tükrében
a falu látta el megfelelő mennyiségű tüzelővel is. Amint látjuk, környezetéről és jövedelméről mindent tudunk, de hogy hány gyereknek és mit tanított, arról nem szól a forrás. Annál inkább tudósít a szertartások díjáról, és ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ez volt megélhetésének alapja. A korabeli szokás szerint a tanító saját lakása egyben iskolaként is szolgált, de a tanítás színtere lehetett a templom is, ahol az egyházi énekeket és a katekizmust tanították. A rendelkezésünkre álló canonica visitatiok nem említik a 18. században a Héhalmon tanító ludimagisterek neveit. Annál inkább a Mária Terézia-korabeli források egyike. A királynő a helytartótanács segítségével és a megyék közreműködésével ugyanis 1770-ben és 1772-ben összeíratta a megyében tanítással foglalkozó személyeket, amelyet a megye 1770. augusztus 14.-én a szügyi gyűlésen hagyott jóvá. 1' 4 A fentebb említett összeírás szerint 1772-bcn Kovács András római katolikus tanító tartózkodott Héhalomon. Korábban az urbárium 9 pontjának írójaként és a vallomástevők névírójaként szerepelt, mint jegyző. Nem helybeli, a Hont megyei Ipolynyékről származott Héhalomra. 15 5 1770-ben 20 tanuló látogatta a héhalmi iskolát, ahol 1772-bcn olvasást, írást és számtant oktattak az iskolába járóknak. A bujáki birodalomhoz tartozó Béren a Liptó megyi Palugyáról ideköltözött Litvanovics János evangélikus férfi tanított, tanítványai számát nem ismerjük. Bujákon a helybéli származású Babindali János római katolikus férfi 24 tanulónak olvasást és írást, Palotáson a Nógrád megyei Galsa községből származó Völdi István 24 tanulónak ugyancsak olvasást és írást oktatott. hf t Az előzőekben már utaltunk rá, hogy ezek a 18. századi pedagógusok nem csak tanításból éltek. 1770-ben a tanító évi jövedelme Héhalmon 17 forint és 30 krajcár volt. Terménybe kapott 35 kila búzát és 5 kila egyéb gabonaféleséget." 7 1772-ben Kovács András tanító jövedelme a következő tételekből tevődött össze: minden házaspártól párbér címén kapott fél pozsonyi mérőnyi búzát, és 15 krajcárt. Tanulónként a tanításért 6 pozsonyi mérőnyi terményt, a közösségtől 3 szekér szénát. Az egyszerű temetés díja 15 krajcár, az énekes temetés díja pedig 24 krajcár volt. A 19. századból a következő tanítókat ismerjük név szerint: 1839-ben Bazsó Gábor tanított a faluban, őt követte Molnár István. 15 8 Molnár István nevével már találkoztunk a jegyzőknél is. A kerületi jegyző mellett ideiglenes falusi jegyzőként is közreműködött, de főhivatása a kántortanítóskodás volt. A váci püspökség által 1853-ban készített összeírás szerint"'' az iskola igazgatója Sánta Ferenc, a palotási anyaiskola igazgatója, a katekizmust tanító hittanárt Szűcs 154 NML. IV. 1. a. 1770. 508-509. p„ illetve OBORNI T„ 1991. 9-55. p. 155 NML. IV. 1. b. 7. 125. sz. 1772. 156 OBORNI T., 1991. 52. p. is? NML. IV. 1. b. 7. öi.: 117. 1770. 158' PACSÉRI K., 1900. 128. p., NML. IV. 251. 282/1863. 159 VPL. Acta Sehol. 1851-1855 2231/1853. 133
