Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom természetföldrajzi leírása - Éghajlat

Bcr- és Bujáki-patakok összefolyásától északra terül cl. A településhez tartozik, mint külterületi lakott hely az Újmajor nevü puszta, a falutól keletre. Talaja igen termékeny. A dombhátakon gyengén savanyú, erősen kötött vályogtalaj, helyenként lösszel keverve, a patakmedrekben mocsarasodásra hajlamos, feltöltött hordaléktalaj a jellemző.

6 Talajáról az alábbiakat olvashattuk Fényes Eleknek, a múlt század közepén a faluról írt szócikkében: „Igen termékeny fekete agyag 2/3-ad részben, 1/3-ad veres agyag".

7 Talajtípusai a nem karbonátos csernozjom barna erdötalaj és a völgyekben a tipikus réti talaj. A szántott réteg fizikai tulajdonságai szerint vályog, helyenként agyagos vályoggal vegyítve, közepes és mély humuszréteggel ellátva.

8 Folyó vizeivel kapcsolatosan megjegyzi az említett szerző: „A falu alatt folyik egy gyakran kiáradó patak". Valójában a település határában két patak találkozik: a Bérpatak és az ebbe ömlő Bujáki-patak. Mindkét patak a Cserhát magasabb részein ered, s így a nyári zivatarok és télvégi hirtelen hóolvadások alkalmával, mivel medrük mélysége csekély, gyakori kiöntéseikkel a völgyet elárasztották, eliszaposították. Nem véletlen kapta az összefolyás alatti völgy az Úszó-völgy elnevezést.

9 Az árvizek kivédésére, és a nyári szárazság kiküszöbölésére a Bujáki-patakot Palotás község felett gáttal, víztározóvá alakították ki. / Éghajlata A terület éghajlatát meghatározza, hogy észak felől a Felvidék és a Magas-Tátra hegyei védik a hideg szelektől, és emellett a Börzsöny és a Mátra is biztosít bizonyos szélárnyékot. Ennek következtében nincsenek éves viszonylatban nagy hőmérsékleti ingadozások, és évtizedes meteorológiai megfigyelések alapján az egész országban itt van a legtöbb szélcsendes nap.

1

0 A területet nagy általánosságban mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz éghajlat jellemzi. A napsütéses órák száma meglehetősen alacsony, átlag 1850-1900 óra/év, melynek oka az őszi-téli ködképződés. Az évi középhőmérséklct Héhalom környékén elérheti a 10 C°-t. A mezőgazdaság szempontjából nagy fontossággal bíró vegetációs időszak átlaga nem túl magas 14,5 C° és 16,8 C° közötti. A kedvezőtlen adottságokat jelzi az a tény, hogy az első fagyos nap a megye ezen részén is október 10-15 között várható. Átlag évi 30-40 olyan nap van, amikor a hőmérő higanyszála nem emelkedik 0 C° fölé.

1

1 6 LÁNG S„ 1967. 29. ábra. 7 FÉNYES E., 1851. I. 109. p. 8 Talajtérkép 1969. 1:10000. 9 NML. XV. 1. AFTH iratok Héhalom, 1868. 10 LÁNG S„ 1967. 374. p. n LÁNG S., 1967. 90-95. p. 12