Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az úrbéresség megszűnése, jobbágyfelszabadítás, tagosítás végrehajtása, az új birtokviszonyok kialakulása

egész község területe, benne az udvarok, kertek, épületek területei is, 2.941 katasztrális holdat és 1.454 négyszögölt tett ki. Művelési ágak szerinti megoszlása pedig a következő volt: Héhalom község bel- és külterületének művelési ágak szerinti megoszlása

l2

S Művelési ágak Kh n-öl A kertek 37 815 A szőlőskertek 44 127 A szántóföldek 2.305 1.059 A rétek 258 1.165 A legelők 170 1.227 Az erdők 52 398 Az épületek területe 15 261 Az utak 6 507 Adómentes terület 50 1.295 A határ területe 2.941 1.454 Az Esterházyak birtokai a Palotási majorban, az Úszó völgyben, a Tárcsái és a Dengclegi oldalon, valamint az Új Majorban, a katolikus egyházé, a templomé, a plébániáé, az iskoláé, és a kántortanítóé a Hollós-berekben; a jobbágyoké az Öreg-hegyen, a Hollós-berekben, a Csapás-dülőben, a Lőrinci átjáróban, az Alsó és Felső nagy Páskomban, a Közép-dűlőben, a Falura járóban, az Osztás dűlőben, a Lucernásban, a Bornyú kút oldalban, a Galagonyás aljában, a Galagonyás szőlőskertben, a Kis páskomban, a Réteken, a Nagy-berekben, a Száraz réten és a Rögös vagy Hosszú dűlőben voltak. A paraszti birtokok közvetlenül a falutól délre és keletre helyezkedtek el. A tagosítást az úgynevezett „dűlőnkénti tagosítás" formájában hajtották végre. Ez azt jelentette, hogy mindenki egyformán részesült a jobb, és kevésbé jobb, a falutól távol vagy közel lévő földekből. Nézzünk egy pár példát. A falu leggazdagabb parasztgazdája volt öregebbik Szita Albert, akinek 12 dűlőben, 14 tagban 25 katasztrális hold és 201 128 NML. XV. 1 AFTH iratok. Héhalom Birtokrészleti jkv. Kimutatás a talaj felhasználatáról. 126