Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A paraszti gazdaságok eszköz- és állatállománya, a háztatás felszereltsége a hagyatéki leltárak alapján - Házak, bútorok, házi eszközök

1852-ben járvány miatt négy családban maradtak árvák. Az ő hagyatéki leltáraik állatokat nem, de az igás állatok szerszámait számszerint tartalmazzák. Ezekből a számokból pedig lehet az állatállományra következtetni. Eszerint még a szülők halála előtt a Farkas András családja tarthatott három lovat, Füzér Imre gazdaságában volt öt ló, akárcsak Turányi Albert portáján. A másik Turányi család három lovat tarthatott."

2 Házak, bútorok, házi eszközök Három telkes gazda hagyatéki leltára áll rendelkezésünkre a 19. század 50-es éveiből, melyekből a házak, a gazdasági épületek elhelyezkedésére, a bennük talált bútorokra, és az ott használatos házi eszközökre rendkívül vázlatosan bár, de következtetni tudunk. Öregebbik Szüts Antalnak volt egy háza, egy istálója. Értékét a helyi becslők 260 pengőforintban állapították meg. Az épület az 1867-ben hitelesített térképen azonosítható. Ekkor már öccse, Szűcs Mihály nevén szerepelt 32-es szám alatt. A ház a telek nyugati részén, rövidebb végével épült az utcafronra. Mögötte a kert felé körülbelül fele akkora nagyságú gazdasági épülettel, mint a lakóház. A hagyatéki leltár szerint volt még az udvaron „Egy rossz sörtvés ól" is 5 pengőforint értékben."

3 Szűts Antalné 3/4 telkes gazdasszony telke a Palotás felől jövő út jobb oldalán, a 19. szám alatt volt, melynek kertje az Uszóvölgyrc nézett. A hagyatéki leltár szerint a lakóépület házból (szoba?), konyhából és kamrából állt. Értéke a kerttel együtt 260, míg a hozzá tartozó kis fészercs istálló 60, a kisszerű félszer 10, és a rossz juhakol 10 pengőforintot ért.

11

4 Berecz Ferenc portáján is volt egy lakóház istállóval, melyet 300 váltóforintra értékeltek."

5 A színes birtokvázlat, mely az Úrbérrendezés utáni állapotot rögzítette, sok olyan adatot is megörökített, melyek jóval korábbi keltűek. így például a faluban lakó családok térbeli elhelyezkedését. A falu úthálózata ekkor egy T betűhöz hasonlított, ahol a T betű tetejének jobb oldali, Palotás felőli része egészen rövid, míg a T betű tetejének bal oldali része hosszabb volt, s lenyúlt egészen az Osztás-dűlő felé. A T tulajdonképpeni szárát a falu Fő utcája adta, amely alsó részén több kis közre bomlott. Ezek a kis közök csak azért nem voltak zsákutcák, mert a mezőre menő dülőutakra volt kijáratuk. A falu Fő utcájának, tehát a T betű szárának közepe táján a falu 18. században emelt temploma látható, s mögötte, Lőrinci irányában egy egyházi és egy községi tulajdonban lévő épület helyezkedett cl. A templom közvetlen szomszédságában laktak U2 NML. IV. 199. T. 59., 60., 77., 78. sz. Héhalmi árvák összeírása, in NML. IV. 199. hagyaték S. 93. 114 Uo. S. 36. Iis Uo. B. 67. 120