Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Erdőhasználat
bágy épület- és tűzifát kaphatott, földesúr és jobbágy egyaránt mértéktelenül kiélte. A rendszeres erdőgazdálkodásnak ezenkívül további akadálya is volt. Az uradalmak ugyanis az erdőkben, ha nem is volt ott tűzi- és épületfa szedési joga a jobbágynak, pénzért a legeltetést engedélyezték az ilyen erdőkben is. Ugyancsak engedélyezték a gubacsszedést, sőt a nagyob erdőkben a hamuzsír készítését és a faszén égetését is. A tökéletesebb erdőtörvényt 1807-ben hozzák 9 7, amely az Erdők fenntartásáról címet viseli. Ez többek között korlátozza az erdei legeltetéseket, és szeretné megtiltani a jobbágyoknak, hogy házaikat ne fából építsék, s így nemcsak tűzrendészeti kérdésekben döntenének, hanem fatakarékosságra is ösztönöznének őket. S ami a legfontosabb, szabályozná az erdők felosztását is. 9 8 Egy ilyen erdőfelosztási határozatra nézzünk egy példát. 1832-bcn herceg Esterházy Miklós kéri a vármegyét, „hogy a Bujáki Uradalmához tartozó Megyebeli Palotási és Héhalmi Helységeiben lévő Erdeit [az] újabb Törvényeinkhez képest regulázni és rendes vágások szerint" felosztani engedélyezze. A helyszíni munkálatokat 1833-ban elvégzik, s a mellékelt „földabroszhoz" (térképhez) az alábbi szöveges részt csatolják: „Fö tekintetül jővén itt elő az: hogy midőn az eggyes határbéli Erdők kiterjedésse tsekélyeb[b] lenne. Azomban a Fákminéműségéhez képest megkivantató nyövés ideje főkép azért, mivel a ritkásabfb] tájakat ültetéssel kelletik pótolni, mintegy tizenhét vagy olykor 20 Esztendőkre is kiterjedne; hogy tehát mind ezen tzélok elétettessenek, mind pedig a jobbágyság Legelői haszonvétele egész a lehetőségig meghagyattasson, igen tzélirányosnak véltük Fő Méltóságú Uradalom részéről tett azon ajánlást, mely szerint a két határnak erdeje egybe vétetvén 100 Esztendők alatt akképp vágattasanak ki, hogy felváltva minden határ Erdejébe tsak egy vágás akkép tétesen, hogy azon Esztendőben a más[ik] határ Erdejében semmi sem vágódjon, még pedig úgy, hogy a két határ Erdejében Tartalék Erdő hagyattatván, ezt valamint a vágások nem érlelik (érik), úgy folyvást a Jobbágyság Legelőjéül mindég meg marad. Eszszerint a Héhalmi Egész Erdőnek kiterjedése az elő mutatott földi abrosz szerint - a mellékelt térkép szerint - tészen 533 catastális holdakat és 759 négyszögeleket, melybő folyvást (állandóan) Legelőül szolgáló tartalék Erdőt 176 holdakat és 608 négyszögeleket lehúzván, vágások sora alá jut tsupán 357 cathastralis hold és 196 négysze[ge]lek, melyből minden második Esztendőben kivágatandó Erdő rész tészen 7 holdakat és 227 négyszögöleket, melyszerint a tizenkét Esztendei vágás tilalom alat tartatván, mégis legelőül fenn marad 480 holdak és 1037 négyszögelek. Hibázni fog pedig a mostani mennyiségből 42 holdak és 1.362 négyszögölek, ami a héhalmi terjedtebb határban tekintetben nem jön. 97 1807. évi XXI. tc. 98 EL. 1965. 176. p. 115
