Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Mezőgazdasági termelés az urbárium végrehajtásától az 1828-as országos összeírás befejezéséig

A bujáki uradalom falvainak terméshozamai 1696 és 1828 között*

4 Év Bér Buják Héhalom Palotás 1696 1* 8 10 10 1715 6 5-6 7 10 1828 3,6 4,5 6 5,4 *A számok azt jelzik, hogy az elvetett mag hányszorosát termelte meg. Felmerül a kérdés. Ezen időszakban mit és hogyan termeltek? Azt már az irtványoknál láttuk, hogy a határ évenkénti újraosztása megszűnt. A jobbágytelkek helye állandósult, s ezen csak az úrbérrendezés tagosítása változtathatott. A határt a jelzett időben két nyomásban művelték, bár feltételezhetően az ugar egy részét elfoglalták a kapások. A szántóterület nagy részén több mint száz év alatt monokultura volt. A területen csak az őszi és tavaszi gabonanemüeket váltották vetésforgóban, s ez a monokultúra intenzív trágyázást igényelt volna. Amint előbb már láttuk ez a talajjavító tevékenység a falvakban csak 4-6 évenként következett be. A talajjavítás ilyetén való elhanyagolása nemcsak a jobbágy gondatlanságán múlott, hanem azon is, hogy mivel nem lévén minden gazdaságban elegendő igaerő, így kellő mennyiségű trágya sem keletkezhetett a gazdaságokban. Ezek után nézzük meg, hogy az egyes falvak a bujáki uradalmon belül miből mennyit termeltek, s ehhez milyen igaerő állt rendelkezésükre. A jobbágygazdaságok által termelt gabonanemüek a bujáki uradalom falvaiban 1828-ban pozsonyi mérőben

8

5 Település Rozs Zab Árpa Búza 1-4 összesen Jobbágyok száma Település 1 2 3 4 1-4 összesen Jobbágyok száma Bér 460 368 184 92 1.104 43 Buják 1.144 892 765 510 3.311 106 Héhalom 1.365 1.092 455 182 3.094 44 Palotás 1.147 1.147 459 459 3.212 60 84 NML. IV. 7. B. Di. öi.: 16. 1696., SCHNEIDER M., 1972. 13., 15., 31., 66. p. ss NML. IV. 7. A. O. öi.: 5. sz. 1828. 107