Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Mezőgazdasági termelés az urbárium végrehajtásától az 1828-as országos összeírás befejezéséig

Az eddigiekből kitűnik, hogy a tavaszi vetés kockázata sokkal nagyobb volt, mint az őszieké. így a tavasziak vetésterülete harmada, vagy még ennél is kevesebb volt. Hogy milyenek voltak a bujáki uradalom más falvaiban a vetésterületek, azt táblázatba foglalva közöljök az összehasonlítás kedvéért. A bujáki uradalom falvaiban tervezett és tényleges őszi vetések nagysága 1775-bcn

7' és 1776-ban

7

2 jugerumban 1775 Település Tervezett vetés Tényleges vetés Hiány Bér 262 262 — Buják 514 514 — Héhalom 330 330 — Palotás 354 354 1776 Település Tervezett vetés Tényleges vetés Hiány Bér 474 300 174 Buják 1.025 900 125 Héhalom — — — Palotás 715 600 115 A táblázatokba foglalt adatok komoly ingadozást mutatnak a vetésterületeket illetően. Az egyik évben a tervezettnek megfelelően alakulnak a vetésterületek, a másik évben 10^0%-os hiányok mutathatók ki, melyek részben vetőmaghiányra, részben időjárási viszonyokra vezethetők vissza. A legnagyobb ingadozás a kötött, és erősen menedékes béri határban mutatható ki. Hasonló a kép a tavaszi vetések esetében is, azzal megszorítással, hogy tavaszit nem minden évben mutattak ki minden községnél, s így a hiány ezekben az években minden esetben fennállt. 71 NML. IV. 1. b-19. öi.: 276. sz. 1775. 72 Uo. 278. sz. 1776. 101