Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)

Ahogy a magyarországi görög elnevezés több balkáni nemzetiséget takar, úgy a balassagyarmatiak esetében is különböző nemzetiségűek voltak jelen, akiket azonban közös vallásuk összekötött. A görögkeleti lakosok nemzetiségi összetételét s annak változását megértendő, célszerű a mából kiindulni. Napjainkban a városban a Szerb utcán találhatjuk meg a szerb templomot. Azonban e két elnevezés mintegy 100 évvel korábbi állapotra vezethető vissza, amikor az első templomot lebontják, s amikorra a Balkánról érkezett különböző nemzetiségű görögkeleti vallásúak már elszerbesedtek. Ha azonban az előbbi utunkat 150 évvel korábban akartuk volna megtenni, akkor a Görögtemplom

2

6 utcában jutottunk volna el a görög templomhoz. Bozena Nemcova városleírása jól tükrözi az átmeneti állapotot; görög templomról

2

7 ír, amit idevalósi szerbek építettek.

2

8 Mint azonban szó volt róla, a görög elnevezés is gyűjtőfogalom a nemzetiséget illetően; tartalmát 18. századi összeírások segítségével kísérelhetjük meg pontosabban meghatározni. Nemzetiségéről egyetlen balassagyarmati görög, Bozda Mihály nyilatkozott egy pénzgyűjtés alkalmával,

2

9 melynek célja éppen az volt, hogy a pesti szerb nyelvű istentisztelettel s templommal szemben legyen görög is. Vallomása mégis segítségünkre lehet, mert a gyarmati görögök fele abból a városból (Sipiszka) származott, ahonnan a Bozdák. Ő pedig makedon-románnak vallotta 4. ábra A görögkeleti egyház első pecsétje (Nagy Márta rajza) 10