Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)

Összegzésképpen elmondhatjuk: A 18. század közepén megalakult görögkeleti közösség bizonyos önállósággal bírt a város közigazgatásában. Megtelepedésükben döntő szerepet játszott a város két földesura. Tagjaik fő foglalkozása a kiskereskedés és pénzügyletek lebonyolítása volt, de birtokolták a monopol árukat is, mint sót, lottót. Virágzásukat az 1750-1820 közti időszakra tehetjük, azonban mindenkor konkurrenciát jelentett számukra a számban nagyobb és folyamatosan gyarapodó zsidóság. A közösségnek a reformkorban meginduló bomlásával tagjaik elszerbesedtek, illetve elmagyarosodtak. A magyar szabadságharc után egyes családjai vagy egyénei játszanak szerepet a város életében. Az 1., de még inkább a II. világháborút követően a maradék görögkeleti népesség feloldódott a város, illetve más magyarországi település lakosságában. 17. ábra Az utolsó vacsora. Ikon az ikonosztázról Szentendre Szerb Egyházművészeti gyűjtemény 38