Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)
Igyekeztek továbbá az országos és heti vásárok bérletét megszerezni. Bozda amellett, hogy a gyarmati piac bérletét kezelte, szerződést kötött 1841ben gróf Forgách Pállal a szécsényi országos és heti vásárok 1842 és 1853 közti bérletére, amiért évente 500 cm forintot tartozott fizetni féléves részletekben. 8 4 Balassagyarmaton 1864-ben támadt nézeteltérése a várossal a vásárjog haszonbérlete miatt, ami a helypénzek beszedése körül „elkövetett számtalan vissza élésekrül" származott. 8 5 Mindezeken túl egy adat arra is utal, hogy a lotteria árusításából szintén kivették részüket. 8 6 A 19. századi helytörténeti munkákban mindenütt úgy említik iskolájukat, mint amely elméletileg megvolna, azonban gyakorlatilag nem működik gyerekhiány miatt. Nagy Iván 1858-ban azt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy „néha van, néha nincs aki tanítson, és aki tanuljon".' 7 Wagner István 1887-ben írt soraiban hasonló helyzetről ad képet: „..tekintettel a gyerekek száma hullámzására majd tartottak fenn iskolát majd nem, végre néhány évtized óta csak kántort alkalmaznak. " 8 8 Az iskola keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Vélhetőleg öszszefúggött az egyházközség megalakulásával, és így feltehető, hogy a templom felépítése előtt is létezett, de valószínűbb, hogy inkább az után indult be. Az iskolára, pontosabban a tanítóra vonatkozó legkorábbi adat az anyakönyvekben található. 1798 szeptemberében és 1799 augusztusában a keresztelési anyakönyvben 8'' találkozhatunk Balics Uros normális iskolai tanítóval. Azonban sem a megelőző, sem a következő években nem fordul elő neve többször a helyi forrásokban. A következő adat a görögkeleti iskola meglétére 1816-ból van, amikor a budai püspökség „Bozda János urat a helybéli normális görög vallású oskolák directorának ki nevezi, az öszve hévott görög községnek elolvastatott és kihirdetetett." 9 0 1832-ben a „görög communitás" kérte Balassa Anna segítségét, hogy „lelki pásztorát, gyermekek tanítóját és harangozóját" 9 1 továbbra is fenn tarthassa. A kérés meghallgatásra talált, Balassa Anna úgy intézkedett, hogy „A Balassa Gyarmati Görög község egyházi szolgáinak tartása felsegéllisére esztendőnként a podluzsányi granariumbúl reszolválok hat kila tiszta és hat kila feles búzát ugy hogy a nevezett község ez iránt instanciáját minden esztendőben megújítani tartozzon ". Nem tudni mikortól szolgált 1851 végéig Theodorovits György 9 2 mint temploméneklő (vagyis kántor) és tanító, aki papi rendbe lépése miatt hagyott fel hivatásával. 1851-ben került Dunaföldvárról Balassagyarmatra Athanaszevity Gábor 0 3 „görög nem egyesült tanító és éneklő", de hosszú tevékenységet nem folytatott (1852 április közepéig) az egyházközséggel támadt különféle konfliktusai miatt. Valójában tanítóként nem is működött, 35
