Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)
vettek fel. A 214 tételt tartalmazó leltár 142 különböző textíliát sorol fel, ez volt az üzlet „főprofilja". Árultak azonban boltjukban még harisnyát, kesztyűt, prémeket, bőrt, süveget, gombot, gyűszűt, csatot, cérnát, fésűt, kefét, díszdobozokat, piksziseket, pipaszárat, cseréppipát, dohányt, erszényt, tintatartót, poharat, palackot, korsót, kést, bicskát, fakanalat, kártyát, papírt, spanyolviaszt, tarisznyát, zablát, rézkarikát, gálickövet, büdöskövet, timsót, puskaport, aranyport, kávét, sót, gyömbért, szegfűszeget, kámfort, szerecsendiót, babérlevelet, szappant és lécszöget. Valószínű, hogy ez a keresztmetszet minden akkori boltunkra jellemző." Kereskedésükben tehát a szöveteknek volt a legnagyobb jelentősége az egyéb használati tárgyak mellett. 1778-ban Popovics György, Alexander Ádám és Popovics Tamás posztóval, szövettel, selyem- és gyapjüáruval kereskedett, illetve bécsi, szászországi és törökországi árukból állították össze boltjaik árukészletét. 7 1 Kezdetben kétségkívül a kiskereskedelmi tevékenység a jellemző. A 19. század elejétől a Bozda és Garba család egyes tagjainak tevékenysége azonban egyre inkább eltolódik a nagykereskedelmi tevékenység irányába. 7 2 Az bizonyos, hogy a város és környéke sókereskedelmét ők birtokolták. 1816-ban Garba István 100 q, 1817-ben Garba Miklós sóárus 35 q, Garba István 35 q szállított a városnak. A só mellett szállítottak bort, fát, zabot, de még követ is. 7: f Sőt, vállalkozó kedvüket és mozgékonyságukat jelzi, hogy a szabadságharc előtt az egyik szerb kereskedő a selyemhernyó-tenyésztés balassagyarmati meghonosításával foglalkozott, azonban a szabadságharc miatt vállalkozása meghiúsult 7 1 Egyébként a forradalom kitörésekor a városi nemzetőrségbe 6-an jelentkeztek: Iszakovits Péter 32 éves nőtlen kereskedő, Turnai Pál 45 éves sókereskedő, Vidák Dániel 26 éves nőtlen ügyvéd, Popovics Tivadar 43 éves „sóáruló", Milován Arkadi 36 éves kereskedő és Torbica Mózes 40 éves szabó. A szabadságharc leverése után igyekeztek a városi hatóságtól kérni a forradalom idején viselt dolgaikról egyfajta bizonyítványt, amelyek szövege kisebb-nagyobb eltéréssel a következő: „Mi B. Gyarmat várossá Főbírája és Tanácsa hitelessen bizonyltjuk, hogy Városunk polgár lakossa Milovan Arkadi Úr 1835-ik évtől Városunkban lakván magát mindenkor illendően és méltóan viselte, a forradalom idején békességesen élt, és annak semmi részeiben részt nem vett, mellyrőlis ki adtuk e jelen bizonyítványunkat városunk élő pecséttyével erősítve. Kelt Bgyarmaton Február hó 18-án 1851-ik évben. Alk Ádám város főbírája, Bende István polgármester. " 7 S Kereskedői tevékenységük az 1850-es években számottevő. Nemcova úgy vélekedett, hogy „a kereskedők mind szerbek, üzleteik szépek, áruik kifogástalanok. A nép rácoknak nevezi őket (a magyarok görögöknek). A szerbek általában nagy tiszteletnek örvendnek a lakosság körében, mert jó 32
