Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)

Scsejanza? Nedics Sztanisics Popovics Simeon János Adriján Milán

6

3 1858. 10. 28. - 1861. 6. 11. 1861. 8. 29. - 1889. 5. 20. 1893. -1905.9.24. 1905. 9. 24. Tevékenységük, Ielkipásztorkodásuk egyik napjainkig megmaradt nyoma a balassagyarmati anyaegyház 3 (keresztelési, házassági, halotti) anyakönyve, amelyeket érdemes néhány szóban leírni. Az anyakönyvek Bécsben nyomtatott rovatos könyvek, amelyeknek állandó szövegei mellé kellett beírni az illető személy adatait. Nyelve cirill betűkkel írt szerb. Bejegyzései becses adatok helytörténeti szempontból, hiszen a görögök házassági és rokoni kapcsolataira vetnek fényt, számadataival mintegy tükrözi a közösség népesedési jellemzőit. Emiatt érdemes számszerű adatait közölni. 1826-tól kezdődően ez már megtörtént, azonban a közlés félreértésre adhat okot. Ugyanis a kiadvány a bejegyzéseket úgy szerepelteti, mint a balassagyarmati görögkeletiek számadatait, pedig azok az anyaegyház adatai, tehát a feljebb felsorolt 7 filiával együtt értendők. Ezek tehát nem Balassagyarmat város, hanem a balassagyarmati anyaegyház görögkeleti híveinek népmozgalmi adatait tartalmazzák. A 3. táblázat számai és különösen a 4. táblázat grafikonja jól és szemléletesen érzékeltetik, hogy Balassagyarmat és filiáinak görögkeleti lakossága a reformkorig mutat vitalitást, azután a népmozgalmi mutatók szinte a nullára csökkennek. Különösen a házasságkötések tükrözik jól, hogy a közösségben már a reformkorban a megtorpanás jelei érzékelhetők. 25