Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)
magát. Ez alapot adhat annak a feltevésnek, hogy városunk 18. századi görögjeinek közel fele származását tekintve makedon-román volt. Ugyanakkor egy tanulmány szerint a 18. századi Moszkopolisz etnikumát tekintve görög-cincár város volt. 3 0 Mindenesetre a balassagyarmatiak körében élő lehetett a görög nyelvűség, erre utal egy a mai templom falába, és egy a bejáratnál a padlózatba beépített 18. századbeli sírkő 3 1 görög nyelvű szövege, az 1761-ben a római katolikus plébánossal kötött szerződés aláíróinak görögbetűs névsora, valamint Pando Hacsy Rigó pesti görög eredetileg görög nyelvű levele a gyarmati Csorlonda Popovicshoz. 3 2 A hűségeskü letétele után (1776), megszakadván folyamatos kapcsolatuk szülőföldjükkel, elkezdődik elszerbesedésük lévén a 18. századi Magyarország legnagyobb és legrégibb görögkeleti vallású nemzetisége a szerb, s ez a folyamat a görög szabadságharc kitörése (1821) után tovább erősödött. A 18. század folyamán azonban még élő kapcsolatot feltételezhetünk városunk kereskedői és a származási helyük (Epirusz) között, támaszkodva Dinko Davidovnak egy a budai püspökség és az említett vidék művészettörténeti kapcsolatáról közölt tanulmányának megállapítására. 3 3 Az 1770-es években készült összeírások 3 4 alapján 25 családfő közül 20nak (!) a származási helye Macedónia, egynek-egynek Albánia, illetve Szlavónia, háromnak Magyarország. Macedóniában három várost jelöltek meg születési helyüknek: Tyranát, Moszkopoliszt és Sipiszkát. Az utóbbi helységből jött a kereskedők több mint fele, 11 családfő (Bello, Bozda, Csapa, Csorlendy, Garba, Kozma, Nánay, Popovics, Zsgura családbeliek), 6 fő Moszkopoliszból (Alexander, Gagavay, Popovics, Urban családbeliek), 3 Tyranából ( Alexevics, Georgovics, Turnay). A három macedóniai város közül a 18. században legnagyobb jelentősége Moszkopolisznak volt egészen addig, míg a törökök 1769-ben fel nem dúlták. Elénk kereskedelmi és szellemi központ volt, ma elhagyatott hely. Albániából jött az Albanus család, Szlavóniából a Paulovics. A 3, országon belüli család az Ivanovics, Csorlenda és Adamovics volt, Bajáról, Eszékről és Szentendréről származtak. Ez utóbbi város külön figyelmet érdemel a gyarmati görögök szempontjából, mert a Zichyek révén Balassagyarmatnak és Szentendrének közös földesura volt, s ez közrejátszhatott abban, hogy a magyarországi városok görög közösségei közül a balassagyarmatiaknak a szentendreiekkel volt a legszorosabb kapcsolatuk. 3 5 Nánay Lőrincnek, Gagavay Györgynek, Csapa Anasztáznak a felesége, Csapa Györgynek ezen túl gyerekei is Szentendrén éltek. Csapa Konstantin és Csorlendy Mihály csak kereskedett Gyarmaton, házuk és feleségük Szentendrén volt. 3 6 Mivel e közösség legfontosabb összekötő kapocsa a vallás volt, (aminek némelyvonása bizonyára Balassagyarmaton is ellenérzéseket szülhetett, pl. temetkezési 14
