Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 22. (Salgótarján, 1999)

III. Az országos összeírások

A tótok az észak-nyugati részeken laknak, úgyhogy Losonczon felül már magyar helység nincs; vidékjük felettébb mostoha lévén nagy fáradtsággal keresik élelmüket, egyébiránt részint a régi marahánusok, részint a husziták maradékai, részint újabban költöztek be Zólyom, Lipót, Árva, Thúrócz vármegyékből: vallásokra nézve evang. lutheránusok. Németek Szendehelyen, Berkenyén, Szécsénkén, Balassa Gyarmaton s Katalin pusztáján laknak, a szőlő- és dohánymívelést nagy szorgalommal folytatják. Zsidó legtöbb találtatik B. Gyarmaton. A r. katolikusok egyházi tekintetben az esztergomi érsektől, a váci és a rozsnyói püspököktől függnek: oly formán, hogy az elsőnek megyéjében 26, a másodikéban 25, harmadikéban 24 plébánia számláltatik. Szerzetesek, nevezetesen Ferencziek laknak: Füleken és Szécsényben. Az evang. lutheránusok 41 anyaekklésiát a bányavárosi superintendes igazgatja. Ref. anyaekklésia van 5 ú.m. Diós Jenőben, Verőczén, Losonczon (2 prédikátorral), Kis Orosziba, Kosdon. A három első a dunántúli, a két utolsó a dunamelléki superintendentiába esik. Óhitű parókia 1 van: Balassa Gyarmaton, a budai püspök kormánya alatt. Zsinagóga: 6.