Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 22. (Salgótarján, 1999)
III. Az országos összeírások
Ebben a faluban a szántóföldek két mezőre vannak osztva. A határnak termékenysége olyan, hogy a maga idejében 1 köböl elvetett mag 4 vagy 5 köblöt terem. A széna jó, de a rét kevés; egy kaszásnyi rét után egy szekér szénát lehet betakarítani. Legelőjük saját határukban elegendő, de a földesúr engedelméből a szomszéd pusztákon is ingyen legeltethetnek. Szőlőhegyük határukban van. Termékenységre nézve 1 kápásnyi terület 1 urna bort terem, habár ezelőtt hat és három évvel még urnányit termett. Erdejük semmilyen nincsen, de a földesúr engedelméből ingyen használhatják az egész közeli erdőket. Van egy egykövű lisztes malmuk, évi jövedelme 12 Ft. A határ fekvése sík, valamely részben hegy alatti fekvésű. Müvelésük részint könnyű, részint nehéz. Van 5 jobbágytelek, melynek nagysága kb. 35 köblös földet foglal magába, rétet pedig 11 kaszást, melyek jóllehet ki vannak osztva a jövevény svábok számára, akik azonban nem müvelik azt. Az 1728-as országos összeírásban található településtípusok Nógrád megyében A háborúk utáni, részben újranépesült megye több falvában jelentek meg nem magyar ajkú lakosok. Német telepesek kerültek Verőce, Kismaros (1950 óta Pest megyéhez tartozó) és Szendehely, Berkenye falvakba. Szlovákok települtek Erdőkürt, Vanyarc, Sámsonháza, Tótmarokháza, Szúpatak, Legénd, Keszeg, Szirák, Bér, Kutasó, Bokor, Galgaguta falvakba, vegyes magyar-szlovák lakossága lett Alsópetény, Érsekvadkert, Balassagyarmat, Barna településeknek. A megye településszerkezete is megváltozott. Több település csak pusztaként maradt meg, általában mint uradalmi központ. A nemesi (curialis) falvak száma megnőtt. Forrásként az 1728-as összeírásokat használtuk (NML IV. 7. a. 2. d.). A járás neve Füleki járás Kékkői járás Losonci járás Szécsényi járás Járások összesen: mezőváros 1 3 3 1 8 kuriális falu 6 7 13 26 jobbágyfalu 57 43 48 51 199 puszta, prédium 20 10 1 31