Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1922. július 18. - Klárik Ferenc nemzetgyűlési képviselő parlamenti beszédjében tiltakozott a választások során előforduló túlkapások ellen. Állítása szerint a pártja számára adakozásból összegyűjtött többezer koronát elkobozták és a párt választási plakátjait letépdesték. 1922. július 27. - Az OMKE helyi szervezetének tiltakozására a piaci viszonyokat vizsgáló bizottság határozatban szüntette meg a Fő téri vasútállomás előtti részen néhány termék piaci árusítását. - Béremelést, valamint a pótműszakok teljes eltörlését követelve léptek sztrájkba a bányászok. 1922. augusztus 17. - A piaci viszonyok rendezése érdekében a városi tanács szabályozta a napi piac árusítási rendjét és idejét. Április és szeptember között este 8 óráig, október és március között pedig este 7-ig működhetett a piac. 1922. augusztus 18. - Az SKB Rt. kérte az új igazgatósági épület építési engedélyét. 1922. augusztus 26. - Véget ért a 30 napos bányászsztrájk. 1922. augusztus. - Klubecz Ernő lett a Magyar Korona patika gondnoka. 1922. szeptember 1. - Salgótarjáni székhellyel felállították a Salgótarjáni Bányakapitányságot. Az új székház elkészültéig azonban ideiglenesen Budapesten kezdte meg működését a Bányakapitányság. (A szénmedencében folyó bányászkodás 1918-ig a Besztercebányai Bányakapitányság illetékessége alá tartozott, majd a trianoni békét követően a pénzügyi kormányzathoz került.) 1922. szeptember 6. - Megalakult a Városi Testnevelési Bizottság. 1922. szeptember 14. - A városi tanács kiadta az új bányaigazgatósági épület ideiglenes építési engedélyét. 1922. szeptember 22. - Az államrendőrség budapestvidéki főkapitánya ingyentelket kért a várostól egy felépítendő rendőrségi laktanya céljára. 1922. október 1. - Megválasztották az STC új vezetőségét. Az ügyvezető elnök Eisele Ottó, elnök Deszberg Hermann lett.