Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

BEVEZETŐ Jelen kiadvány többszörösen is ünnepi szám, ugyanis éppen kétszáz évvel ezelőtt, 1796-ban neveztek ki először a megyei levéltár élére külön tisztségviselőt, választott archivariust, továbbá Salgótarján 1996-ban ünnepli első okleveles említésének 750., 1997ben pedig városi rangra emelésének 75. évfordulóját. Ezen három nevezetes esemény tiszteletére - többéves kutatómunka eredményeképpen - készült el az Ön kezében lévő kötet. A településre vonatkozó helytörténeti irodalomban ez az első, nagyobb terjedelmű összefoglaló történeti munka, amely az időrendi felsorolás eszközeivel ad áttekintést Salgótarján történetéről. Akkor is igaz ez az állítás, ha az 1972-ben, a várossá alakulás 50. évfordulóján megjelent városi monográfiára gondolunk, ugyanis ezen kiadvány műfajából adódóan témák szerint csoportosítva tárgyalja az eseményeket, ráadásul magán viseli az akkori időszak osztályharcos szemléletét. Salgótarján, vagy ahogy az 1246-ból származó oklevél említi Tarian, a XIX. század második feléig élte az egyszerű jobbágyfalvak nehéz, „kronológiai-történeti" szempontból átlagos életét. A település újkori fejlődését alapvetően a múlt század derekán meginduló szénbányászat alapoztíl meg. Az ásványi erőforráson kialakuló ipar civilizációt teremtő ereje folytán a XIX. század közepén még csak pár száz lakosú település a XX. század elejére Nógrád megye legnépesebb községévé, 1922-ben rendezett tanácsú városává, majd 1950-ben megyeszékhelyévé vált. E könyv az előbb említett történeti folyamatot próbálja meg a kronológia eszközeivel a Tisztelt Olvasó elé tárni. Reméljük, hogy kiadványunk segíteni fogja a további helytörténeti kutatást, az oktatást, illetve a közölt adatokat jól tudják majd használni a város története iránt érdeklődők, sőt alapja lehet egy objektív, modern szemléletű városi monográfiának is. Útmutató a kötet használatához: - Legfontosabb kritériumnak tartottuk, hogy csak a Salgótarjánnal kapcsolatos adatokat tüntettük fel. Tehát nem biztosítottunk helyet az országos vonatkozásoknak, és nem foglalkoztunk a településhez 1944 után kapcsolt községek eseményeivel. - A kronológia időhatára a település területére vonatkozó legrégibb - őstörténeti, ókori adatoktól az 1944. év végéig terjed. Hogy csak eddig, ennek az az oka, hogy a kutatófeltáró munkát ezideig csak a negyvenes évek közepének sorsfordító időszakáig végeztük el. Azonban itt hívjuk fel a Tisztelt Olvasó figyelmét arra a szándékunkra, hogy az ezredfordulóra, vagy 2002-re, a várossá nyilvánítás 80. évfordulójára szeretnénk megjelentetni a kiadvány második kötetét, melynek időhatára 1945-1990 lesz. - A település történetére vonatkozó legalapvetőbb köz- és politikatörténeti adatokon kívül feltüntettük a legfontosabb archontológiai adatokat, a jelentős személyek salgótarjáni kapcsolatait, a szellemi-, a sport-, és a társasági élet helyi vonatkozásait. - Az események, adatok és tények feltüntetésénél a szigorú időrendet alkalmaztuk. Ha azonban ezt nem tudtuk, vagy nem lehetett egyértelműen megállapítani, akkor az adott eseménynél az X hónap folyamán, X év folyamán, X év körül jelölést alkalmaztuk.