Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1896. április 29. - A tanügyi bizottság 4-4 osztályos fiú-lány polgári iskola megindítását javasolta. - A millenniumi ünnepségsorozat megyei eseményeire május és június hónapokban került sor. A megyei ún. ezredéves ünnepélyi bizottság döntése alapján, május 9-15, és június 4-18. között a középületeket és lakóházakat fel kellett lobogózni. A bizottság június 8-ra írta elő a megyei-községi népünnepélyek megtartását, amit azonban a nagyközség elöljárósága - a lakosságszám nagyságára és az esetleges zavargások lehetőségére hivatkozva - a fenti napon visszautasított. • 1896. május 9. - Megtartották a nagyközségi elemi iskolák a millenniumi ünnepséget. 1896. május 12. - A millennium alkalmából jutalmakat adtak át a nagyközségi tisztviselőknek, illetve 23 tanítónak és tanítónőnek. 1896. május 28. - A millennium tiszteletére ünnepi díszközgyűlést tartott a képviselő-testület. 1896. május. - Az uralkodó III. osztályú vaskorona-rendet adományozott Borbély Lajos képviselő-testületi tagnak, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatójának. 1896. június 28. - Magyarország ezeréves fennállásának tiszteletére ünnepi nagygyűlést rendeztek a nagyvásártéren. A díszelnök Rákóczy István füleki főszolgabíró volt, az ünnepi beszédet Kovács Nándor esperesplébános tartotta. Az esemény alkalmából Gönczöl János tanító javasolta egy községi kórház felépítését, és erre a célra a képviselő-testület 4000 forintos alapítvány létrehozását határozta el. 1896. augusztus 5-6. - Felhőszakadás és árvíz pusztított a településen, mely során az ár elvitte a Tarján-patak hídját. 1896. augusztus 31. - A főszolgabíró engedélyezte, hogy heti két alkalommal térzene szórakoztassa a lakosságot. 1896. szeptember 1. - A BM döntése alapján megszűnt a pálfalvi anyakönyvi kerület. Az ahhoz tartozó Alsóés Felsőpálfalva, Andrásfalva és Baglyasalja községeket - egy helyettes anyakönyvvezető beállításával - a salgótarjáni állami anyakönyvi kerülethez csatolták. E döntés újabb óriási feladatot jelentett az amúgy is leterhelt Pap János főjegyzőnek, anyakönyvvezetőnek. A nagyközség kérte a BM-et, hogy a helyi sajátos viszonyok miatt állítsanak fel egy különálló hivatalt.