Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1885. március 15. - Elhunyt Zemlinszky Rezső bányamérnök, takarékpénztári elnök, községi képviselő. Salgótarjánban temették el. 1885. május 13. - A nagyközség kérte a főszolgabírót, hogy az 1879 óta ideiglenes sorozási központ továbbra is a település maradjon. A képviselő-testület kérelmét a rohamos fejlődéssel, a nagyközség központi fekvésével és a megfelelő épület - községháza - meglétével támasztotta alá. 1885. június 23. - Zemlinszky Rezső végrendeletében 100 forintot adományozott a nagyközség szegényügyi alapjába. 1885. augusztus 5. - A képviselő-testület elhatározta, hogy a rendőri feladatok ellátására a két községi hajdú és a két éjjeli őr mellé újabb rendőri személyeket alkalmaz. 1885. november 24. - Jóváhagyták a Salgótarjáni Polgári Kör alapszabályát. 1885. december 3. - Slézinger Ármin izraelita hitközségi tanító egy községi magánóvoda felállítására kért engedélyt, azonban kérvényét elutasították. 1885 folyamán. - A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. megvásárolta a Thomas és Martin eljárással készült folytacél eljárás szabadalmát. Az előbbit Salgótarjánban, az utóbbit pedig Ózdon próbálták ki. 1886. május 10. - Jóváhagyták a Salgótarjáni Önkéntes Tűzoltóegylet alapszabályát. 1886. augusztus 29. - Jóváhagyták a Salgótarjáni Izraelita Betegápoló és Temetkezési Egylet (Chevra Kadischa) alapszabályát. 1886. szeptember 25. - Elhunyt Weiszenbacher János, a helyi evangélikus egyház egyik alapítója. 1886 folyamán. - Háromtantermes, iskolai célokra átalakított épületbe költözött az izraelita hitfelekezet iskolája. - Klasszicista stílusban átalakították a községháza épületét.