Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1878. május 23. - A törvényhatósági bizottság hozzájárult a füleki járási szolgabírói székhely Salgótarjánba helyezéséhez, de a járás elnevezésében nem történt változás. 1878. június 12. - A Nógrádmegyei Tanítótestület megbízásából Petyerecz József rappi tanító megalakította a tanítótestület füleki járási körét. 1878 folyamán. - Unger Gusztáv számvevő elnökletével megalakult a vasfinomító Altiszti- és Munkás Olvasója. 1879. január 17. - Községi tisztújításra került sor. Bíró Kovács József, albíró Gerczer Ferenc, jegyző Pap János, rendőrbíró Jancsik Gyula, községi orvos dr. Vajda Ferenc lett. 1879. március 18. - A község 100 forintos segélyt küldött a szegedi árvízkárosultaknak. 1879. július 28. - A képviselő-testület határozatban kötelezte a rendőrbírót, hogy az éjjeliőröket lássa el fegyverrel. - A járási szolgabíró óvoda felállítását szorgalmazta. 1879. július. - Átadták a községházát. 1879. augusztus 29. - A képviselő-testület 50 forinttal támogatta az evangélikus hitközség templomépítési akcióját. 1879 folyamán. - Salgótarján lett a füleki járás ideiglenes sorozási székhelye. - Zemlinszky Rezső lett a Salgótarjáni Casinó Egyesület elnöke. - Egynyelvűvé, azaz magyarrá vált az oktatás a vasfmomító elemi iskolájában. 1880. február 17. - Felállították az inségügyi bizottságot. - A község kérte az igazságügyminisztériumot, hogy a kisebb polgári ügyek intézésére a fülekijárásbíróságtól egy-egy bíró hetenként szálljon ki Salgótarjánba. 1880. március 11. - A képviselő-testület ideiglenesen működő kórház létesítését határozta el.