Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

a személy és vagyonbiztonság tekintetéből ..." csendbiztosi hivatalt létesített Salgótarjánban. Az első csendbiztos Diószeghy Tádé lett. 1873. január 2. - Megkezdte pusztítását a kolerajárvány a községben, amelynek többszáz halálos áldozata volt. 1873. január 6. - Evangélikus lelkészválasztási közgyűlésre került sor. Az egyház első helyi lelkésze Terray Gyula, rimaszombati gimnáziumi tanár lett. 1873. január 7. - A képviselő-testület a kolerajárvány megakadályozására, a község több pontján kolerabizottságok és kolera-kórházak felállításáról döntött. - Elkészült a községi szabályrendelet. 1873. június 20. - Hatalmas árvíz öntötte el a települést. 1873. július 8. - Az árvíz által megrongált vágóhíd helyett a képviselő-testület új vágóhíd építését határozta el. 1873. október 23. - Az új vágóhíd megkezdte működését és az innen befolyt jövedelmet a községháza építési munkáira fordították. 1873 után. - A pénzügyi válság során csődbe jutott a Salgótarjáni Vasfinomító Társulatot finanszírozó Wiener Weschler Bank. A társulat anyagi bázisa ezt követően az Angol-Magyar Bank lett. A változás kihatott a gyár szervezeti életére is. A visszavonuló igazgatótanácsi elnök, gróf Andrássy Manó helyére Tóth Vilmos került, míg a gyár műszaki igazgatója Borbély Lajos lett. 1874. február 1. - Salgóbányán megkezdődött az elemi népiskolai oktatás. 1874. február 8. - Megalakult a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat Tiszti, Felvigyázói és Munkás Személyzeti, Élelmezési és Takarék Egylete. (Más források az alakulást 1874. május l-re datálják.) 1874. március 3. - Szabályrendelet született a községi (vicinális) út építésére.