Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1869. augusztus 31. - A római katolikus elemi iskolába került segédtanítóként Porázik György, aki a következő évben a vasfinomító által létesített iskola első pedagógusa lett. 1869. december 22. - A BM engedélyezte pályázat kiírását egy gyógyszertár létesítésére. 1869. december 28. - Alakuló közgyűlését tartotta a Salgótarjáni Takarékpénztár Rt. A pénzintézet létrejöttének fő kezdeményezője Szilárdy Ödön és Zemlinszky Rezső volt. 1869 folyamán. - Felépült a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat igazgatósági épülete. - A népszámlálás alapján a település polgári népessége 3700 fő volt. Vallási megoszlásuk százalékos arányban az alábbi értékeket mutatta: római katolikus- 88, evangélikus- 5, református- 1, izraelita- 6. A népszámláláskor jelenlévő 863 idegen közül 292 érkezett Csehországból, 179 Krajnából, 114 Morvaországból, 109 Stájerországból, 28 Sziléziából, 26 Halicsból, 18 Isztriából, 15-15 Alsó és Felső Ausztriából, illetve Karinthiából, és 3-3 Dalmáciából valamint Tirolból. A külföldi bevándorlás az ipar megjelenésének következménye volt. 1870. január 21. - Pap János lett a település jegyzője. 1870. február 16. - A gyógyszertár létesítésére beérkezett öt pályázat közül a bírálóbizottság döntésének következtében „... a Salgó Tarján községében engedélyezett személyes jogú gyógyszertár tulajdoni joga 10 szavazattöbbséggel Rubint Károly gyógyszerészre ruháztatott." 1870. április 1. - A salgótarjáni volt úrbéresek, zsellérek, mint helyi birtokosok, maguk és örököseik, illetve azok jogutódaik nevében kinyilatkozták, hogy az SKB Rt.-t illeti a település határaiban lévő kőszéntelepek kizárólagos tulajdon- és kiaknázási joga. 1870. április 21. < - Megkezdte működését a Salgótarjáni Takarékpénztár Rt., melynek célja „... a kevéske vagyonos néposztálynak megtakarított vagyonuk biztos letételezése, kamatolására és szaporítására alkalmat nyújtani." Az első választmány tagjai voltak: Szilárdy Ödön elnök, Béres János plébános, Gazdy László kántortanító, Gömöry Sándor bányaigazgató és Kovács József községi bíró. 1870. augusztus-szeptember. - A település a városi cím megadását kérte a kormánytól, de a kérést elutasították. 1870. szeptember 1. - Rubint Károly gyógyszerész házában megnyílt az első patika.