Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1767. október 31. - A Pressburger Zeitung a salgótarjáni szénelőfordulásról közölt cikket. A lap beszámolt arról, hogy „... 1766 nyarán a Jankovich László tulajdonát képezőSalgó hegyen a kénes kigőzölésű zsíros talaj magától meggyulladt és két hónapig erős füsttel izzott és égett, és az imitt-amott előtörő lángokat a közelben földművesek ételének megfőzésére használták.'''' 1768 nyarán. - Matussek és sógora bejelentették Pest városának a salgótarjáni szénfelfedezésüket. 1769. május 18. - Morgenbesser Ferenc bányamester használhatatlannak minősítette azokat a szénmintákat, amelyeket Matussek hozott Salgótarjánból. 1770. június 1. - Salgótarján bírái és esküdtjei - Balkóczki András, Fülep Mátyás, Földi Mihály és Ponyi Pál - aláírták a Fábián (Fabjány) Ignác jegyző által készített nyilatkozatot, amelyben a település lakói nevében felvilágosítást adtak az addig szokásos úrbéli szolgáltatásokról. Kijelentették, hogy nincs urbáriumuk, és a robot mértéke az uraság parancsára változik. A robotot nem pénzben, hanem mezei munkában váltották meg és jogállásukat tekintve valamennyien örökös jobbágyok voltak. 1770 folyamán. - Továbbra is Fábián (Fabjány) Ignác a település kántortanítója és jegyzője, aki tíz gyereket tanított az ábc-re és a katekizmusra. 1771. július 18. - Kiadták a falu Urbáriumát, mely 14 egésztelkes, 5 féltelkes jobbágyot és 3 zsellért kötelezett a földesúri terhek viselésére. Az urbárium a település határát másodosztályúnak minősítette, s egy egész telekhez 22 hold szántót és 6 kaszás rétet számítottak. 1774 folyamán. - Lubik György lett a plébános. 1776. május 3. - Mikó Ferenc lett a plébános. 1776 folyamán. - Salgótarjánt az esztergomi egyházmegyéből az akkor alapított rozsnyói püspökséghez csatolták át. 1781 folyamán. - A katolikus templom délnyugati részén felállították Nepomuki Szent János szobrát.