Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

- A Vadaskert-felé eső Luby-birtokon nagyobb parcellázások folytak. - Erdélyből 40 menekült érkezett a városba, akiket az acélgyári cserkészotthonban szállásoltak el. Élelmezésükről a Menház gondoskodott. 1941. január 24. - A polgármester szabályozta a bérgépjárművek viteldíjait. 1941 január folyamán. - A BM rendőrfőtanácsossá léptette elő dr. Jánossy Ödön rendőrkapitányt. 1941. február 23. - Ismét Zsiday István szíjgyártómestert választották meg a Salgótarjáni és Salgótarjáni Járási Ipartestület elnökének. 1941 február folyamán. - Az alispán Szirákra helyezte át dr. Erdődy Gyula szolgabírót. 1941. március 29. - A város örökös vándordíjat alapított a legjobb sportteljesítményt elérő leventecsapat részére. 1941 március folyamán. - A Salgótarjáni Kárpát Egyesületen belül megalakult az amatőr fényképészek szakosztálya. 1941. április 2. - Tisztújító közgyűlést tartott a Baross Szövetség helyi szervezete. Az elnök Szathmáry Ferenc lett. 1941. április 9. - Dr. Jánossy Ödön rendőrkapitány, városi légoltalmi parancsnok tájékoztatta a lakosságot, hogy a települést két légoltalmi alkörzetparancsnokságra osztotta. Az egyik a Füleki utcában, a másik a vágóhídnál lett kialakítva. A város légoltalmi központja a Tátra utcában lévő ún. Kóhn-pince volt. Tovább folytatódott az óvópincék építése (Fő utca, Füleki utca, Hirsch-gyár környéke), míg a közterületeken óvóárkokat alakítottak ki. 1941. április 20. - A helyi református gyülekezet és presbitérium elbúcsúztatta Szabó Dezső lelkészt, aki 21 évi szolgálat után a Veszprém megyei Berhidára távozott. 1941. április 23. - Zavilla Viktor nagyszőllősi pedagógus vette át a kereskedelmi iskola és gimnázium vezetését, miután a kultuszminiszter dr. Gerhauser Albert igazgatót Nagyváradra helyezte át.