Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1939. december 12. - A városi képviselő-testület tisztújító közgyűlésén ismét dr. Förster Kálmánt választották meg polgármesternek. 1939. december 15. - Korompay Lajos bányaigazgató lett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Salgótarjáni Osztályának elnöke. 1939. december 19. - A képviselő-testület döntése alapján továbbra is dr. Horváth László tanácsnok látta el a polgármesterhelyettesi feladatokat. 1939. december 21. - Az alispán hatóságilag szabályozta Salgótarján vendéglátóegységeiben a kávé, tejeskávé és a tea fogyasztói árait. 1939 folyamán. - Salgótarján-külső pályaudvar lett az elnevezése a település első, régi vasútállomásának. - A gimnázium szomszédságában megkezdődött a kereskedelmi iskola építése. - Elkészült a városi köztemető ravatalozója. - Megkezdődött az SKB Rt. nagy beruházása, mely során a bányatelepre befutó pálfalvai bányavillamos vasutat a Zagyvái-rakodóval, egy kb. 1,5 km-es alagúttal kötötték össze. 1940. január 1. - Állami kézbe került a dr. Chorin Ferenc Magángimnázium. 1940. február 8. - A Báthori István Polgári Lövész Egylet kimondta feloszlását. 1940. február 13. - Az Acélgyári Gábor Áron Polgári Lövész Egylet bejelentette feloszlását. 1940. február 28. - Az ipartestület javasolta a város vezetőségének, hogy a Fő teret Horthy Miklósról nevezzék el. 1940. március 6. - Bubnics Mihály rozsnyói püspök elnökletével papi konferenciát rendeztek a ferences rendházban. 1940. március 13. - Dr. Förster Kálmán polgármester ideiglenesen szabályozta a városi közigazgatási ügyvitelt. - Az önkormányzat pályázatot írt ki a városi vízmű építésére.