Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1928. december 1. - Megkezdte működését a Városi Tüdőbeteggondozó Hivatal. 1928. december 8. - Megtartották a városi képviselő-testületi választást. 1928. december 9. - Princz Ferenc lett a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások helyi csoportjának új elnöke. - A Virág-féle vendéglőben tartotta alakuló ülését a Salgótarjáni Önképzőkör. 1928. december 20. - A képviselő-testület elfogadta a gyámpénztári szabályrendeletet. 1928. december 22. - A város kiadta a csendőriskola épületének használatbavételi engedélyét. Az újtelepen emelt épület tervezője Walder Gyula volt. 1928 folyamán. - A városi cserkészélet koordinálására ún. helyi bizottság alakult, Soós Elsner Gusztáv csendőrszázados elnökletével. - Bubnics Mihály rozsnyói megyéspüspök döntése alapján a salgótarjáni plébánia északi területe új plébániát és új egyházközséget alkothatott. Az így létrehozott déli és északi plébániák területének választóvonala a Menház és a Vaskapu utcák középvonalai lettek. 1929. január 1. - A képviselő-testület városfejlesztési alapot hozott létre és a vagyonkezelés a készpénzfizetésről a csekkrendszerre tért át. 1929. január 7. - A kereskedelemügyi miniszter értesítette a polgármester, hogy a Zagyvapálfalvától a határig húzódó 13 km-nyi utat államosítják és annak városi szakaszát kockakővel burkolják ki. 1929. január 23. - Dr. Förster Kálmán polgármester ismertette a 7 évre szóló városi beruházások munkaprogramját. Megemlítette többek között a csatornázást, az újtelep közművesítését, a Fő utcai és újtelepi járdaépítést, a városháza bővítését. 1929. február 1. - Megnyílt az átalakított katolikus olvasókör épülete. 1929. február 3. - Felszentelték a katolikus templom új, Bóna Kovács Károly által készített Szent Józsefoltárát.