Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

mérnöknek, a katolikus kör díszelnökének, sokéves közéleti és kulturális tevékenységéért. 1928. április 15. - Megalakult a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Szövetsége Salgótarjáni Csoportja. Elnök Odarinszky Ferenc lett. 1928. április 18. - Eisele Gusztávot nevezetek ki az acélgyár új igazgatójának. 1928. április 25. - Az acélgyár megkezdte az új járványkórház építését. 1928. április 25. - Dr. Róth Flóris bányaigazgató lett a reálgimnázium felügyelőbizottságának elnöke. 1928. április 30. - Eisele Gusztáv gyárigazgatót választották meg az acélgyári társulati iskolakerület elnökévé. 1928. május 4. - Bubnics Mihály rozsnyói megyéspüspök levélben közölte a helyi plébánossal, hogy támogatja és üdvözli az új katolikus plébánia létrehozására megindult városi mozgalmat. 1928. május 7. - Az alispán nem engedélyezte a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások helyi csoportjának a megalakulását, mivel tagjai között több megbízhatatlan személy volt. 1928. június 3. - Salgótarján társadalmi-politikai és civil szervezetei nagygyűlés keretében hívták fel a kormány figyelmét a trianoni revízió szükségességére. Határozatban követelték a város szélén húzódó határszakasz módosítását. 1928. július 28. - Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tájékoztatta a polgármestert, hogy a salgótarjáni raálgimnázium nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek egy állami iskolától el várhatóak lennének, ezért az államosítására nem kerül sor. Megjegyezte, hogy az iskola már elnyerte a nyilvánossági jogot, ami egyelőre megfelel jelenlegi helyzetének. 1928. augusztus 26. - A palackgyári munkások megalakították a Magyarországi Üvegipari Munkások Országos Szövetsége helyi szervezetét. (Más forrás szerint a szervezet 1929. február 3-án alakult meg.) 1928. augusztus 31. - A város vezetése pénzügyi nehézségek miatt elhalasztotta a Pécskő-patak lefedését.