Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1341 folyamán. - A források először adtak hírt a salgói várról: a somoskői vár tartozékainak bejárása során említik a szomszédos birtokosok a tarjáninak nevezett Illés és Miklós Salgov nevü erősségét. Eszerint a várat Illés és Miklós, vagy apjuk, Miklós építette. 1348. október 21. - Salgay Miklós és fiai, János és István, illetve az ekkor már valószínűleg nem élő fivérének fia, Salgay Dénes és ennek testvérei, a váci káptalan előtt - a Salgó váruk mellett fekvő Tarján (Taryan) nevü birtokuk, valamint a salgói várnak kivételével -, egymás között felosztották birtokaikat. 1405. május. - Nógrád és Hont vármegyék közgyűlésén „...a salgói nemesek Tarj annak nevezett falujában régtől fogva jogosan fenntartott vámhely... "-ről beszéltek. 1460 eleje. - A salgói vár a husziták kezébe került. 1460. szeptember. - Mátyás király hadai visszafoglalták a huszitáktól a salgói várat, amelyet az uralkodó a bárók közé emelt Szapolyai Istvánnak adományozott. Ekkortól lett a vár jelentős uradalmi központ. 1481 folyamán. - Bornemissza György lett a salgói váruradalom birtokirányító várnagya. 1527 folyamán. - I. Ferdinánd Tóti Lengyel Jánosnak adományozta a salgói váruradalmat, de a tényleges birtokbavételre nem került sor. 1535 folyamán. - Elkészült a plébánia-templom új harangja. 1540 folyamán. - A salgói váruradalom Ráskai István megyei főispán birtokába került, aki azt hozzákapcsolta a füleki váruradalomhoz. 1542 folyamán. - Nógrád vármegye adóösszeírása a települést 19 fizető portával, Ráskai István füleki uradalmához tartozó faluként tüntette fel. 1544. szeptember. - Ráskai István halála után I. Ferdinánd a füleki és salgói uradalmat 30000 forintért Bebek Ferencnek és fiának, Bebek Györgynek adományozta.