1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Mátraverebély
venni, hogy menjenek el a párttitkár lakására. Nincs adat arra, hogy ez meg is tették. Mindezek ellenére a forradalom után mégis közbiztonsági őrizetbe vették. Kormos Károly: Mátraverebélyen született 1910. július 17-én. Anyja neve Tóth Mária, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása bányász (csillés). 1945 előtt karpaszományos őrmesteri rangot ért el. 1949-ben 8 hónapra elítélték, melynek okát nem ismerjük. 1956ban a Kányási Bányaüzem munkástanácsa elnökének választották. A forradalom alatt tagja volt az egyik Budapestre utazó küldöttségnek. A megtorlás idején rendőri felügyelet alatt állott. Lengyel Lajos: Mátraverebélyen látta meg a napvilágot 1928. augusztus 1-én. Anyja neve Balogh Mária, iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása gépkocsivezető. 1956-ban beválasztották a falu forradalmi tanácsába. A forradalom után közbiztonsági őrizet alá helyezték, illetve 800 Ft kártérítésre kötelezték. (Valószínűleg részt vett a szobordöntésben.) Nagy János: 1924. október 1-én Nemtiben látta meg a napvilágot. Anyja neve Herczeg Anna, foglalkozása főkönyvelő. 1956-ban állítólag az irodájában lévő munkásmozgalmi képeket a földhöz vagdosta és összetaposta. Tagja lett az üzemi nemzetőrségnek. A forradalom után más ügyből kifolyólag ítélték el. Pál József: Kissármáson született 1917. február 11-én. Anyja neve Lövér (Sóbér?) Anna, foglalkozása bányász. 1945 előtt mint csendőr szkv. teljesített szolgálatot. A forradalom alatt tagja volt a Kányási Bányaüzem, illetve Kisterenye község nemzetőrségének. Mindezért a forradalom bukása után közbiztonsági őrizetben volt. Rádi Andor: Salgótarjánban született 1919. január 15-én. Anyja neve Halkó Margit, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása művezető. 1945 előtt hdgy-i rangot ért el a hadseregben. 1956-ban tagja lett a Kányási Bányaüzem munkástanácsának, illetve parancsnoka a bányai nemzetőrségnek. Eljárás nem indult ellene, ellenben az üzemtől elbocsátották. Surányi András: Mátraverebélyen született 1928. augusztus 23-án. Anyja neve Mengyi Mária, iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása kőműves. A forradalom alatt tagja volt a község forradalmi tanácsának. A bukás után rendőri felügyelet alá helyezték, illetve 800 Ft kártérítésre kötelezték. (Valószínűleg részt vett a szobordöntésben.) Szabó Lajos: 1916. október 19-én született Litkén. Anyja neve Imre Rozália, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász (aknász). 1956-ban a Kányási Bányaüzem ideiglenes munkástanács elnökhelyettesének választották, majd őt delegálta az üzem a november 21-én megalakult tröszti munkástanácsba is. A tröszt 15 fős munkástanácsa 5 tagú intézőbizottságának is tagja lett. Már valószínűleg ennek a testületnek a küldötteként vett részt még ugyanezen a napon a megyei munkástanács alakuló ülésén, ahol beválasztották a megye 18 fős, új hatalmi alakulatába. Ezen két funkciójában, különösen a trösztiben, igen aktív tevékenységet fejtett ki. Ha kellett a munka beszüntetése, ha kellett a munka mihamarabbi felvétele mellett agitált. Forradalom alatti tevékenységért rövid időre őrizetbe vették. 96
